2020. tavasz: Halálos tudomány

Az érelmeszesedés már 4000 évvel ezelőtt is gondot okozott

2013. március 11. 17:36 MTI

Már a négyezer évvel ezelőtt élt emberek is érelmeszesedéssel küzdöttek - derült ki az eddigi legátfogóbb múmiatanulmányból, amely a betegség nyomai után kutatva vizsgálta a holttesteket. A ma emberének nem kellene annyira bűnösnek éreznie magát a szívbetegség esetleges kialakulása miatt, mivel úgy tűnik, hogy túlértékeltük azt az elméletet, amely szerint az egészséges életmóddal teljesen kiküszöbölhető a kockázat, mondják a szakemberek.


A kutatók szerint az eredmények azt sugallják, hogy a szívbetegség sokkal inkább az öregedés természetes velejárója, és nem köthető közvetlenül a modern világ olyan kockázati tényezőihez, mint a dohányzás, a zsíros ételek fogyasztása és a mozgásszegény életmód. Az érelmeszesedés (ateroszklerózis) szívrohamot és agyi érkatasztrófát okozhat - emlékeztetett a tanulmány.

A 137 múmián végzett komputertomográfiás (CT) vizsgálat az ateroszklerózis lehetséges vagy biztos jeleit mutatta a vizsgált holttestek mintegy harmadánál. Mint azt a tanulmányt vezető Randall Thompson, a Kansas City-ben működő Szent Lukács Közép-Amerikai Szív Intézet kardiológusa elmondta, a negyvenéves kor után elhunyt egyének mintegy felénél tapasztaltak vaszkuláris kalcifikációt.

A vizsgált múmiák több mint fele Egyiptomból, a többi Peruból, Délnyugat-Amerikából és az Aleut-szigetekről származott a i. e. 3800 és a i. sz. 1900 közötti periódusból. "A szívbetegség már négyezer évvel ezelőtt is kísértette az emberiséget szerte a világon" - közölte Thompson. Az érelmeszesedés jeleit mutató múmiák többségénél azonban a szakemberek nem tudták megállapítani, hogy szívbetegség volt-e a halál oka. A tanulmány eredményeit az Amerikai Kardiológiai Testület vasárnapi találkozóján ismertették San Franciscóban, és a Lancet című orvostudományi folyóirat internetes oldalán is közzétették azokat.

A kutatókat meglepte, hogy még az Aleut-szigetek ókori lakóinál is észlelték az ütőerek megkeményedését, róluk ugyanis úgy tartják, hogy vadászó-gyűjtögető emberek révén egészséges életmódot folytattak. "Kimondhatjuk, hogy a ma emberének nem kellene annyira bűnösnek éreznie magát a szívbetegség esetleges kialakulása miatt, mivel úgy tűnik, hogy túlértékeltük azt az elméletet, amely szerint az egészséges életmóddal teljesen kiküszöbölhető a kockázat" - húzta alá a szakember.

Thompson szerint ismeretlen tényezők is hozzájárulhattak a múmiák összeszűkült ereihez. Az ősi pueblo indiánok, akik földalatti barlangokban éltek a mai Colorado és Utah állam területén, például tüzet használtak a fűtéshez és sütéshez, és ezáltal sok füstöt lélegeztek be, aminek ugyanolyan hatása lehetett, mint a cigarettának.

Korábbi tanulmányok már találtak szívbetegségre utaló bizonyítékokat az egyiptomi múmiáknál, ám a mostani az eddigi legnagyobb és földrajzilag is legátfogóbb tanulmány, amely a témában készült, és amely különböző társadalmi rétegekből származó, illetve nagyon eltérő étrenddel bíró egyéneket vizsgált. A Zürichi Egyetemen dolgozó Frank Ruehli, a Svájci Múmia Projekt vezetője lehetséges tartja, hogy genetikai hajlam is közrejátszik az érelmeszesedés kialakulásában. Más szakértők azonban a múmiáktól származó adatok óvatos kezelésére intenek.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!