Párizsi békeillúziók 1947-ben
2013. február 12. 12:06
1947. február 10-én írta alá Gyöngyösi János külügyminiszter a szövetséges hatalmak képviselőivel a második világháborút lezáró párizsi békét. Magyarország ezzel – három falut még elveszítve – a trianoni határok közé került. Válogatás a magyar békedelegáció irataiból.
A győztes nagyhatalmak által összehívott békeértekezleten 1946. július 29. és október 15. között 21 győztes állam képviselői vitatták meg az Olaszországgal, Finnországgal, Romániával, Bulgáriával és természetesen Magyarországgal kötendő békeszerződésre vonatkozó javaslatokat.
A magyar békedelegáció munkája arra irányult, hogy egyrészt semlegesítse a szomszédos államok képviselői által Magyarországgal szemben megfogalmazott vádakat, másrészt elhárítsa a magyar lakosság Csehszlovákia által szorgalmazott egyoldalú kitelepítését, illetve a csehszlovák kormány által igényelt – a pozsonyi hídfőre vonatkozó – határkiigazítást, valamint képviselje a Romániával szemben megfogalmazott területi igényét (22 000, majd 4000 km2 visszacsatolása Magyarországhoz). A magyar külügyi vezetés törekvései azonban Romániával szemben és a kisebbségvédelem ügyében kudarcot vallottak.
Magyarország sikerként mindössze azt könyvelhette el, hogy a konferencia teljességgel elutasította a felvidéki magyarok egyoldalú áttelepítésére vonatkozó csehszlovák igényt, és a Csehszlovákia által követeltnél kisebb területben állapította meg a pozsonyi hídfőt (Horvátjárfalu/Jarovce, Oroszvár/Rusovce és Dunacsún/Čunovo községek kerültek Csehszlovákiához). Ahogy a közölt térképen látható igényelt határvonal is mutatja, Csehszlovákia az említett településeken kívül magának követelte még Rajka, Bezenye és Dunakiliti községeket is.
A magyar kormány részéről Romániával szemben támasztott, eredetileg 22 000 km2-es területi igény három elvből indult ki: a terület befogadóképessége, a kisebbségek egyensúlyának elve, valamint a gazdasági szempontok. A Magyar Békedelegáció Politikai és Nemzetiségi Csoport Román Alosztályának belső feljegyzése 1946 augusztusában még reményt látott arra, hogy a romániai területeket illetően gazdasági érvekre hivatkozzék, azonban a többi javaslathoz hasonlóan ezt is figyelmen kívül hagyták.
A források a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap
