A szárazsággal magyarázható a zsidók kivonulása
2012. augusztus 27. 15:32
Teljesen megváltoztatta az emberek mindennapjait a Holt-tenger térségében tomboló szárazság néhány ezer évvel ezelőtt, s ez lehet az egyik magyarázata, hogy a zsidók miért fogtak vándorbotot és kezdték el keresni az Ígéret Földjét - állítja egy új kutatás.
Korábban
A Holt-tenger egy lefolyástalan tó Izrael és Jordánia területén. Vizének magas a só koncentrációja, ezért a turisták kedvelt célpontja. Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem él meg magasabbrendű élőlény benne.
A tudósoknak teljesen más szempontból fontos a különleges adottságokkal bíró tó. „A szakemberek számára a Holt-tenger egy igen népszerű kutatási terület, mivel a klímatörténelem diakronikus szemléletét teszi lehetővé” – nyilatkozta Thomas Litt, a projektet összefogó Bonni Egyetem kutatója.
A tó partjáról vett kőzetminták elemzéséből meteorológusok és paleontológusok az elmúlt tízezer év időjárási viszonyait rekonstruálták. Ez főleg azért sikerülhetett, mert a tenger vízszintje drámaian csökkent az elmúlt időkben a víz elvezetése miatt.
A potsdami GeoForschungsZentrummal és az izraeli Geológiai Szolgálattal karöltve német kutatóknak sikerült egy 21 méter hosszú kőzetmintát venniük az Ein Gedi-oázisból a Holt-tenger nyugati partján. Ezt követően pollenmaradványokat hasonlítottak össze, hogy megnézzék, mekkora csapadék esett és milyen volt a hőmérséklet az adott korszakban; a rétegek korát radiokarbonos kormeghatározó vizsgálattal állapították meg.
A Bonni Egyetem kutatói által végzett kutatás arra is rámutatott, hogy a neolitikumban, körülbelül 7500-6500 évvel ezelőtt, illetve a bronzkorból a vaskorba való átmenet idején, 3200 éve többször is szárazság sújtotta a térséget. „Az emberek életét nagyban befolyásolta a klímaváltozás” – summázta Litt. A száraz periódusok következtében a kánaánita városi kultúra összeomlott, amelynek helyébe nomádok érkeztek. „Ez volt az az időszak, amire az Ószövetség az izraelita törzsek kivonulásaként emlékezik” – magyarázta a szakember.
A kutatók a jövőre nézve is fontos megállapításokat tettek. „Az eredmény drámai, s azt mutatja, hogy mennyire sérülékeny a Holt-tenger ökoszisztémája” – így Litt, majd hozzátette: „Tisztán látszik, hogy a Mediterráneumban milyen gyorsan változik át a növényzet, s a szklerofill fajokból hogyan lesz sztyeppe vagy éppen sivatag néhány évtizeden belül”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare tegnap
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin 2024.04.22.
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat 2024.04.22.