Fáraókori halotti bárkát találtak Egyiptomban

Mohammed Ibrahim szerint az egyiptomi napbárka Den, az első dinasztia fáraója uralkodásának idejéből származik, azaz időszámításunk előtt mintegy 3000 évvel készülhetett.

A hat méter hosszú és másfél méter széles vízi jármű jó állapotban van mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a hajó fa bordázatát jelenleg restaurálják, mielőtt egy múzeumban kiállítanák. A fáraók hite szerint a velük együtt eltemetett bárka átviheti őket a túlvilágba.

Egy egyiptomi régész 1954-ben szinte teljesen épen megmaradt napbárkát talált: a 43 méter hosszú, cédrusfából készült bárka feltehetően Kheopsz fáraóé volt. A 4500 éves bárkát a gízai piramis közelében állították ki, ahol felfedezték.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai