Így élték túl a maják a szárazságot
2012. július 18. 08:51
Víztározókat, csatornákat és zsilipeket építettek az egyik maja metropolisz lakói, akik ezzel évszázadokon át tudták biztosítani a víz fenntarthatóságát. A sors fintora, hogy a maja civilizáció bukását éppen a szárazság okozhatta.
Korábban
Az év egyharmadában egy szem eső nem esett az ősi Tikal városára, a 8. században azonban már 80 ezer ember zsúfolódott össze a ma Guatemalában található metropoliszban. A Tikalban dolgozó régészek szerint a város lakói annak köszönhették civilizációjuk ezer éven át tartó fennmaradását, hogy a víz fenntarthatóságát feltűnően sokáig biztosítani tudták.
Tikal vízszükségletét a kikövezett víztározókkal tudták garantálni, mindezt úgy, hogy az esővizet nyolc hónapon keresztül gyűjtötték – írták kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences hétfőn megjelent számában. A korai vízvezeték-rendszer végül igen hatásosnak bizonyult. „Ezek az emberek képesek voltak arra, hogy földjüket és vizüket 1500 éven keresztül, megszakítás nélkül, fenntartható módon használják” – mondta el a kutatásban részt vevő Vernon Scarborough, a Cincinnati Egyetem antropológusa. A régészek egy többszintű, zsilipekkel ellátott hatalmas gátat is találtak. Ez a maják területének legnagyobb ismert hidraulikus építménye.
Scarborough kollégáival együtt víztározókat, csatornákat és ősi zsilipeket vizsgált, amiből sikerült rekonstruálni a város technikai fejlődését. Tikal első lakói i.e. 500 körül költöztek a városba. Az első telepesek még a természetes forrásokból elégítették ki vízigényüket, de ahogy a populáció nőtt, a források egyre kevesebbnek bizonyultak. A városlakók ezért úgynevezett arroyók ásatásába fogtak, amelyeket kiköveztek, s amelyeket víztározóvá alakítottak. Ezek a tározók több ezer liternyi vizet voltak képesek tárolni; az egyik legnagyobb, a Palota Víztározója például 74,631 köbmétert.
A maják végzetét azonban mégis az időjárás kedvezőtlenné fordulása okozta – vélekednek a kutatók. Tikal virágzásának – ami 700 és 900 közé tehető – végét szintén a szárazság jelentette, amit tovább súlyosbított, hogy lakosságszám is elviselhetetlenné nőtt, ami azt jelentette, hogy már nem volt tovább fenntartható a kényes egyensúlyra épülő rendszer.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 2024.05.18.