Százéves a Puskin-múzeum
2012. június 1. 09:57 MTI
Száz éve nyitotta meg kapuit a híres moszkvai Puskin-múzeum, amely az orosz és külföldi képzőművészet remekeit mutatja be. Az évfordulót hetek óta ünnepli a neves intézmény, de az igazi gálát csütörtökön, az ugyancsak világhírű Bolsojban, a moszkvai Nagyszínházban rendezték meg a jubileum tiszteletére.
Korábban
Száz évvel ezelőtt II. Miklós cár személyesen jelent meg a megnyitón. A vendéget Jurij Nyecsajev-Malcev, mai kifejezéssel a fő szponzor fogadta és Ivan Cvetajev, a múzeum alapítója, a híres orosz költőnő Marina Cvetajeva édesapja. A gyűjteményt a hőskorszakban világhírű klasszikus alkotások másolataiból állt, majd Vlagyimir Golenyiscsev régész, egyiptológus ásatásai során előkerült, immár eredeti leletek gazdagították a múzeumot.
Később kerültek a Puskin-múzeum birtokába a szovjet hatalom által magángyűjteményekből elkobzott festmények, második világháborús szerzemények, közöttük a drezdai képtár kincsei is. Utóbbiakat 1955-ben visszaadták. 1948-ban az Ermitázs és a Puskin múzeum között osztották fel a Sztálin által bezárt új nyugati művészeti múzeum gyűjteményét.
Pierre-Auguste Renoir, Vincent van Gogh, Éduard Manet, Paul Cézanne, Henri Matisse, Pablo Picasso alkotásai a mai gyűjtemény büszkeségei alapozták meg a képzőművészeti múzeumot. 1949-ben a műértő és szerető közönség azonban nem csodálhatta meg azokat, ugyanis Sztálin 70. születésnapján a nagy vezér ajándékait kellett kiállítani a mesterművek helyett.
Irina Antonova, a múzeum igazgatónője, aki épp csak tíz évvel fiatalabb az intézménynél, a legemlékezetesebb pillanatnak azt nevezte, amikor - a párizsi Louvre múzeummal meglévő jó kapcsolatuknak köszönhetően - 1979-ben bemutathatták Leonardo da Vinci alkotását, a Mona Lisát.

A Puskin ma 670 ezer művészeti alkotást őriz, de minden évben többször is helyet ad a világ ritkaságainak. 2011-ben Salvador Dali, Micahelangelo Merisi da Caravaggio, Christian Dior, valamint William Blake műveit is láthatta moszkvai közönség, 2010-ben pedig nagyszabású Picasso-kiállítás emelte a múzeum fényét.
A 100-adik évfordulóra a világ vezető múzeumai egy-egy különlegességüket adták kölcsön a moszkvai Puskinnak a "Képzeletbeli múzeum" című kiállításra. Július 29-ig 46 remekmű látható 27 állami és magángyűjteményből. Közöttük Eduard Manet Reggeli a füvön című festménye a londoni Courtauld galériából, Amedeo Modigliani Meztelen nő című alkotása 1916-ból, szintén a londoni múzeumból, és a madridi Pradobol El Greco festménye, a Krisztus a kereszttel.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap