Amikor Franciaország balra fordult

A halálbüntetés vége, elindul a TGV, Borg nyeri a Garrost

Mozgalmas év volt 1981 Franciaországban. Az országot ugyan az elnökválasztás tartotta lázban, de ez év júniusában törvényhozási választásokra is sor került. A választásokat a Pierre Mauroy vezette szocialisták nyerték (a PS az első fordulóban a szavazatok 37, a másodikban 49 százalékát söpörte be), második helyen a Jacques Chirac által gründolt RPR végzett, míg a harmadik helyre Jean-Claude Gaudin UDF-je futott be.

Szintén ebben az évben mondták ki a halálbüntetés eltörlését. Habár Giscard d'Estaing "mély averziót" érzett a legsúlyosabb büntetési ítélet ellen, s az 1974-es elnöki kampányában is támadta a gyakorlatot, az elnöki periódusára eső három, kivégzésre ítélt személy közül egyik esetben sem gyakorolt kegyelmet. Ezzel Franciaország lett az utolsó olyan ország az Európai Unióban, ahol még életben volt a halálbüntetés. Elnöki kampányában Mitterand bejelentette: ha hatalomra kerül, eltörli, amire – miután megkövette az utolsó, Franciaországban kivégzett személyt, Philippe Mauricet – 1981 szeptemberében került sor.

Ebben az évben indult meg a TGV Párizs és Lyon között. A TGV megépítésének ötlete az 1960-as években merült fel, miután Japán nekilátott saját nagysebességű vonatának, a Sinkanszen kifejlesztéséhez. 1976-ban a francia kormány pénzügyi támogatásával megkezdték az első nagysebességű vonal, az LGV Sud-Est építését Párizs és Lyon között. Az első legyártott szerelvény 1980. április 25-én állt forgalomba. A hivatalos TGV szolgáltatás 1981. szeptember 27-én indult be Párizs és Lyon között. Ez kezdetben a két francia nagyváros között ingázó üzletemberek körét célozta meg, és mivel lényegesebben gyorsabb volt úgy a közúti, mint légi közlekedésnél, már az első évben óriási sikert könyvelhetett el.

Nem várt bravúrt hozhatott volna a Roland Garros, a párizsi salakpályás Grand Slam-teniszbajnokság. A csehszlovák színekben induló, a világranglistán ötödik helyezett Ivan Lendl a két amerikai nagyágyút, Jimmy Connorst és John McEnroet is két vállra fektette, a döntőben azonban már nem bírt a sokkal esélyesebb, a negyeddöntőben Taróczy Balázst legyőző Björn Borggal, aki végül öt szettben hódította el a kupát.

1. Az új elnök
2. A leköszönő elnök
3. A halálbüntetés vége, elindul a TGV, Borg nyeri a Garrost

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban