Több ezer település lehet még Mezopotámiában

Eleink olyannyira megbolygatták lakókörnyezetüket, hogy a régészeknek ma már pofonegyszerű dolguk van, ha azt kell megállapítaniuk, hogy az adott területen éltek-e, vagy olyan helyről van szó, amelyet soha nem vett birtokába ember. Két tudós egy ennél sokkal hatékonyabb módszert választott ennek eldöntéséhez: az űrből vizsgálják az egykori Mezopotámia területének ősi településeit.

Műholdfelvételek elemzéséből arra következtettek, hogy a megvizsgált 23 ezer négyzetkilométeren 9500 lehetséges emberi település lehet szétszórva Mezopotámia északi részén, a mai Szíria északi felén. Nem ez az első alkalom, amikor a Földet pásztázó műholdakat használnak a régészetben: legutóbb Szaúd-Arábiában, a sivatag homokjában elveszett emberi telepeket sikerült lokalizálni velük.

A projekt újdonsága abban áll, hogy ez az első szisztematikus, műholdfelvételeken alapuló felmérés, amelyet régészeti célokra használnak – olvasható a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóirat március 19-i számában.

A termékeny félhold területén i.e. 7000 körül jelentek meg nagyobb számban a mesterséges dombokra épült települések. A lakóházak sártéglából épültek egymásra az alluviális talajtól kezdve, így a legújabb házak adják a legközelebbi réteget. Ezek a halmok (régi városokat rejtő törmelékhalmok, településdombok, azaz tellek) eddig kevés figyelmet kaptak – mondta el Bjoern Menze harvardi kutató, aki a földben bekövetkezett változásokat számítógépes algoritmussal számolta ki, s tette 14 ezerre a potenciális lelőhelyek számát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is