Az illegális bányászat is rombolja a kínai Nagy Falat

Illegális bányászok ásnak és robbantanak a kínai Nagy Fal körüli hegyekben az észak-keleti Hopej (Hebei) tartományban, munkájukkal komoly rombolást okozva a világhíres építményben - számol be a központi napilap, a Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao). Az észak-kínai közigazgatási egység Lajjüen (Laiyuan) megyéjében már egy egész falszakasz omlott le az engedély nélküli vas-, réz- és nikkel-kitermelés következtében, és a fennmaradó részek több mint 80 százaléka is igen rossz állapotban van. Fogalmunk sincs, hogy hány vállalat bányászik legálisan s hányan illegálisan, a projektek engedélyeztetésébe ugyanis a műemlékvédelmi hatóságokat nem vonják be - mondta Kuo Csien-jong (Guo Jianyong), a tartomány régi épületeivel foglalkozó kutatóintézet egyik mérnöke az újságnak.

A műemlékvédőknek az engedély nélküli bányászat felszámolásához sincs joguk, megfelelő működésükhöz ráadásul a pénzügyi és személyzeti forrás is hiányzik. A Nagy Falat érintő legnagyobb probléma valójában nem az illegális bányászat, hanem a rendszeres karbantartás hiánya - panaszolja Tung Vao-huj (Dong Waohui), a Nagy Fal Egyesület igazgató-helyettese.

A 8851,8 kilométeres, tizenegy kínai tartományt keresztülszelő egykori erődítményrendszer fővároshoz közeli, turisták által leginkább látogatott részei szépen fel vannak újítva, ám ez mindössze 30 kilométert jelent, a "vad szakaszok" elhanyagoltak. A helyi önkormányzatok minden évben jelentést tesznek a hozzájuk tartozó falszakasz állapotáról, a központi kormány pedig biztosítja a forrásokat a legrosszabb állapotú szakaszok javítási munkálataihoz.

Ezt nem karbantartásnak, hanem mentésnek hívják - mondja Vao-huj. A fal védelmére 2006-ban hozott szabályozást a központ, amely szerint a fenntartás költségeit a tartományi költségvetésekbe már azok tervezésénél bele kell foglalni, ez a rendszer azonban azóta sem működik. Az egykor a hunok és mongol hordák támadásainak is ellenálló falat az időjárás viszontagságai sem kímélik.

Egyes becslések szerint például a következő 15 évben az ország északi-középső részén fekvő Kanszu (Gansu) tartományban akár egy 60 kilométeres szakasz is eltűnhet a heves homokviharok következtében. Leginkább a fal nyugati részei vannak kitéve az eróziónak, mivel azokat nem kőből, hanem sárból építették. A masszív, keleti részek tégláinak egy részét pedig korábban lakosság hordta el, hogy azokból házakat és utakat építsen.

A becslések szerint a Ming-korban (1368-1644) elkészült, 1987 óta az UNESCO Világörökségi Listáján is szereplő falnak mára körülbelül 40 százaléka tűnt el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?