Össznémet dopping az egyesülés előtt

Egy, az évforduló előestéjén ismertté vált hivatalos tanulmány szerint a volt szövetségi köztársaságban a hetvenes és a nyolcvanas években már intenzív kutatások folytak a különböző lehetséges doppingszerekkel. Mindez azt a célt szolgálta, hogy a nyugatnémet sportolók lépést tarthassanak riválisaikkal a keleti tömb országaiból, mindenekelőtt az egykori NDK-ból. A kísérletezés, illetve a rendszeres doppingolás terén egyedül a nők és a kiskorúak jelentettek tabut. Az állam a pénzt nem sajnálta, és a kutatók számára szinte mindent biztosított.

A doppingszerekkel kapcsolatos kutatási stratégiai tervezésben az akkori szövetségi belügyminisztérium képviselői is részt vettek. A kutatások különböző doppingcélokat szolgáló szerekkel, a többi között anabolikus szteroidokkal és tesztoszteronnal folytak. Az illetékesek annak idején a legteljesebb mértékben tisztában voltak az anabolikus szteroidok egészségkárosító hatásaival, legfeljebb letagadták azt.

A tanulmány után újabb leleplezések láttak napvilágot. Ezek megerősítették azt is, hogy a doppingfogyasztásról, annak céljairól - sőt egyes lehetséges mellékhatásairól is - a nyugatnémet sportolók is tudtak. Többen közülük ma nyíltan is beszélnek erről, mások még mindig a hallgatást választják.

Heidi Schüller - aki 1972-ben Münchenben első női sportolóként mondhatta el az olimpiai esküt - csaknem négy évtizeddel később azt nyilatkozta, hogy - mint fogalmazott - az olimpiai gondolat ma undorral tölti el. Schüller - aki akkor 22 esztendős volt - visszaemlékezett arra, hogy az esküben annak idején a nemes versenyzés szabályainak betartását, a sport szellemének és becsületének tiszteletben tartását ígérte. Az orvosok pedig már akkor "nagyvonalúan" tömték őket a különböző doppingszerekkel. Voltak, aki nem vették igénybe, különösen a nehézatléták azonban szinte habzsolták azokat - emlékezett Schüller.

Az egykori nyugatnémet sportolók közül azonban nem mindenki olyan szókimondó, mint a volt gátfutó. Van, aki most is azt a választ adja, hogy semmit nem vett be, és semmiről nem tudott. A ma 65 éves Klaus Wolfermann - aki Münchenben a gerelyhajítást akkori szovjet és keletnémet riválisait maga mögé utasítva hatalmas meglepetésre megnyerte - egy hétvégi interjúba például mindent a tudatos, főként fehérjében gazdag táplálkozásnak tulajdonított.

Shüller szerint a hallgatás oka, hogy több volt sportoló még ma is - úgymond - függő helyzetben van. A legtöbben közülük ugyanis - aktív pályafutásukat befejezve - különböző sportszercégeknél, sportegyesületeknél kaptak állást.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egyszer és mindenkorra le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a dopping csakis az egykori NDK-beli elvtársak körében folyt, és a hírhedt állambiztonság, a Stasi által vezérelt manipuláció volt. Németország nyugati felében éppen úgy alkalmaztak tiltott szereket a sportolók teljesítményének fokozására - írta a lap, amely szerint az államnak a jövőt illetően mindebből le kell vonni a tanulságokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2022

• Bizarr adók a történelemből
• Alba hercegnő mesés élete
• Gustave Courbet, a provokatőr
• Az első napok a felszabadult Bergen-Belsenben
• Régi budai szüretek
• Amerika a terroristák célkeresztjében
• A pápák első munkanapjai
• Leszámolás az Aranybulla-mítoszokkal
• Zene a szerelem oltárán: Alma Mahler