Az ügyészség a Képíró-per eljárásának megszüntetését kéri

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványában az elsőfokú felmentő ítélet hatályon kívül helyezését, és az eljárás megszüntetését indítványozta Képíró Sándor ügyében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának csütörtökön reggel megérkezett átiratában - közölte Mohácsi Zsuzsanna. A vádlott halála büntethetőséget kizáró ok, így a törvény kötelező rendelkezése folytán kell a tábla másodfokú tanácsának megszüntetnie az eljárást. Erre az összes szükséges irat megérkezése után rövidesen sor kerül egy nem nyilvános tanácsülésen - tette hozzá az elnökhelyettes.

Mohácsi Zsuzsanna kiemelte: a másodfokú bíróságnak ebben az ügyben nincs lehetősége arra, hogy érdemben vizsgálja a Fővárosi Bíróság július közepén kihirdetett elsőfokú, bizonyítottság hiányában a vádlott felmentését kimondó nem jogerős ítéletét, illetve az ellene benyújtott ellentétes irányú fellebbezéseket, így a védelem bűncselekmény hiányában felmentést kérő indítványát, illetve az elsőfokon eljárt ügyészség bűnösség kimondása és büntetés kiszabása mellett érvelő indítványát.

Az elnökhelyettes az MTI érdeklődésére kiemelte: a törvény szerint mindenkit ártatlannak kell tekinteni mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerősen meg nem állapította, így Képíró Sándor büntetőjogi megítélése már nem változhat. Mohácsi Zsuzsanna hozzátette: a magyar jog ismeri azt a lehetőséget, hogy elhunytak esetében a még korábban, életükben született jogerős ítéleteket a bíróságok a javukra megváltoztassa, de a vádlott terhére az ítéletet csak életében, az elévülési időn belül változtathatja meg a bíróság.

Szeptember 3-án, életének 98. évében halt meg Képíró Sándor volt csendőr százados, akit háborús bűntett elkövetésével vádoltak, de bizonyítottság hiányában felmentette első fokon a Fővárosi Bíróság. Képíró Sándor július közepe óta volt kórházban, az ítélethirdetésre is a mentők vitték a bíróságra, infúzióra kötve. Az idős férfi rossz egészségi állapota miatt az ítélethirdetés két napon át tartott.

Képíró Sándort az ügyészség azzal vádolta, hogy 1942. január 21-e és 23-a között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében. Zétényi Zsolt, Képíró Sándor ügyvédje a Fővárosi Bíróságon hozott ítéletet bűncselekmény hiányának megállapítása miatt megfellebbezte. Falvai Zsolt ügyész még a tárgyaláson fellebbezést jelentett be, az ítélet ugyanis meglátása szerint megalapozatlan, annak indoklása több helyen következetlen.

Képíró az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét. Az ítélethirdetés indoklásában július 19-én Varga Béla bíró azt mondta: az eljárás során csak aggályokat és kételyeket lehetett megállapítani, a kétséget kizáróan nem bizonyítható tényeket pedig nem lehet a vádlott terhére értékelni. Emiatt a bíróság nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában mentette fel Képíró Sándort, minden vádpont alól.

A Simon Wiesenthal Központ 2006 szeptemberében jelentette be, hogy feltételezett háborús bűnöst találtak Magyarországon: Képíró Sándort. Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra. 1944-ben 10 évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt, ezt az ítéletet azonban még a második világháború idején érvénytelenítették.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai