Újabb magyarázat a torinói lepelre
2011. június 24. 09:03
A római katolikus egyház egyik legvitatottabb ereklyéjét, a torinói leplet a firenzei Giotto készítette – állítja egy olasz szakember.
Korábban
A felfedezéséről már könyvet is megjelentető Luciano Buso szerint a 15-ös szám többszöri előfordulása azt jelzi, hogy Giotto 1315-ben készítette a leplet. Ez egybeesik a vallási szakértők által vitatott radiokarbonos vizsgálat eredményével, amely a 14. század elejére keltezi az ereklyét.
„Nagyfelbontású képeket vizsgáltam meg, s több helyen is felfedeztem a számot, köztük Krisztus arcán, kezein, valamint egy hosszú, keresztnek tűnő szimbólumon is” – nyilatkozta a festészettel és restaurálással foglalkozó trevisoi Buso. „Nem próbált meg semmit hamisítani, ez abból is látszik, hogy ’Giotto15’-ként írta alá, ami hitelesítette munkáját” – tette hozzá.
A firenzei születésű Giotto di Bondone (1267-1337) festőként, szobrászként és építészként dolgozott, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja volt. A Rómában iskolázott Giotto 1287 körül kezdett önállóan alkotni az assisi San Francesco felső templomában. Később Padovában, Firenzében, Milánóban és Nápolyban működött.
Giotto nevéhez egy új ábrázolási mód fűződik, ez a bizánci iskola szigorú sematizmusától elfordulva a művésznek az őt körülvevő világról alkotott személyesebb felfogását tükrözi, ami a természet megfigyelésén és pszichológián alapul. Ez a fejlődés világosan megmutatkozik a művész korai, középső és késői alkotó korszakához tartozó assisi, padovai és firenzei freskóin.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be
- Pénzhiány és bosszúvágy vezetett a Bizánci Birodalom hanyatlásához
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Új alapokra helyezte politikáját IV. Béla a tatárjárás után
- Egyszerre aratott sikert és vallott kudarcot a „hosszú hadjárat”
- Igazi fenegyerek volt a középkor egyik utolsó költője, François Villon
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- Megszentelt földön végzett riválisával a skót szabadságharcos
- A Moldva sodorta el a mártír Nepomuki Szent Jánost
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05