Óriásfotókkal emlékeznek Berlinben a "szégyen falára"

Klaus Wowereit polgármester Treptow kerületében leplezte le kedden az első felvételeket, a képek azt a traumát idézik fel, amelyet a város nyugati felét körülzáró fal építése 1961. augusztus 13-tól. Akkor húztak szögesdrótot a két városrész elválasztására, ezt hamarosan betonfal váltotta fel. Az óriásfotók a nagyváros tizenegy pontján várják az érdeklődőket. A fekete-fehér kockák szélessége és magassága egyaránt több méteres. A felvételek közül sok a kettészakított Berlin mindennapi életét örökíti meg.

A német várost a II. világháború után négy szektorra - amerikaira, franciára, britre és szovjetre - osztották, a megosztottság 1961. augusztus 13. után a kelet-német hatóságok döntése után lett végleges. A betonfalat őrállásokkal és néhol egy második fallal erősítették meg, szökésre szinte nem maradt esély. Történészek szerint legkevesebb 136 ember halt meg a falnál azalatt a 28 év alatt, míg állt. A hírhedt berlini fal végül 1989. november 9-én omlott le.

"1961. augusztus 13. a szégyen és a szomorúság napja" - mondta a fotókiállítás megnyitóján Klaus Wowereit. Berlin számos eseménnyel emlékezik meg a fal építésének fél évszázados évfordulójáról, a történeti múzeumban nemrég Angela Merkel kancellár nyitott meg kiállítást a város kettéosztottságának koráról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején