7 végzetes pillanat

A késő római erődépítés a birodalom sírját ásta meg

2011. június 2. 16:36 MTI

A késő római erődépítés inkább a birodalom sírját ásta meg, mintsem meghosszabbította volna a létét - hangsúlyozta Budai Balogh Tibor régész, aki vasárnap Az utolsó kísérlet, Valentinianus erőfeszítései a birodalmi határok védelméért címmel tart előadást az Aquincumi Múzeumban.


Az előadás apropóját a Római parton tavaly feltárt kiserőd (burgus) adja, amely egy 19-szer 19 méteres alapterületű őrtoronyból és azt 10 méteres távolságban körülvevő kerítőfalból állt. "Az előkerült bélyeges téglákon Frigeridus dux neve olvasható, aki I. Valentinianus császár (364-375) uralkodása alatt, 371-től 373-374 fordulójáig Pannonia keleti része, Valeria provincia folyami katonaságának parancsnoka volt, ő szállította az építkezéshez a téglákat" - magyarázta a régész.

A feltárások során előkerült legkésőbbi érem Theodosius császár ezüstpénze volt, amelyet 388 után vertek. "Ennek alapján legalább 14-15 éven használták a kiserődöt, de valószínűbb, hogy csak az 5. század elején szüntették meg, amikor átszervezték Valeria tartomány határvédelmét. A burgust kiürítették, és felgyújtották" - ismertette a Budai Balogh Tibor, aki kitért Valentinianus uralkodásának korára is.

"Ammianus Marcellinus történeti munkájából ismerjük, hogy Valentinianus, a testőrtisztből lett császár a kezdetektől elkötelezte magát a birodalom határainak fokozott megerősítése mellett. A római történetíró e törekvés jogosságának igazolásaképpen fel is sorolja mindazokat a határszakaszokat, amelyek Valentinianus és öccse, egyben társcsászára, Valens trónra lépésekor háborús események színteréül szolgáltak. A szinte minden irányból a birodalomra nehezedő barbár nyomás akár kellő magyarázatul is szolgálhatna a határok átfogó megerősítésére, azonban a külpolitikai helyzet 364-ben egyáltalán nem volt annyira súlyos, mint ahogyan azt a történetíró feljegyezte" - hangsúlyozta az archeológus.

Valentinianus előtt hosszú időn át uralkodó Constantinus-dinasztia császárai ugyanis a birodalommal határos barbár államokkal szövetségesi szerződést kötöttek. Ennek értelmében Róma fizetett a barbároknak, akik cserébe nem támadták meg a birodalmat, másrészt egyfajta ütközőzónát képeztek a határok előtt, feltartóztatva azokat a barbárokat, akikkel sem nekik, sem a rómaiaknak nem volt szerződésük.

"Valentinianus nem tartotta elfogadhatónak, hogy Róma fizessen a békéért, bármilyen költséghatékony módja is ez a határvédelemnek. Másrészt úgy vélte, hogy a birodalom előterében élő barbárok permanens fenyegetést jelentenek Rómára. A császár mindenekelőtt megtagadta az adófizetést a barbároknak, amiből háborús konfliktusok robbantak ki. A helyzetet súlyosbították a különféle gazdasági és jogi szankciók: kereskedelmi korlátozásokat vezetett be, amelyek következtében Európa nem római fele éhezett. Megtiltotta a rómaiak és a barbárok közötti vegyes házasságokat is, hogy ily módon ne tudjanak a barbárok beszivárogni a birodalomba.

Az erőszakos természetű császár nem válogatott az eszközökben, rendszeres büntetőhadjáratokkal terrorizálta a Rajna és Duna barbaricumi oldalán élő népeket, ellenségei megölésére bérgyilkosokat fogadott fel, és előszeretettel gyakorolta az osztd meg és uralkodj jól bevált elvét. Mindennek következményeként kellett megerősíteni a határokat, de olyan mértékben, amilyenre korábban nem volt példa. Egy nagyon sűrű, kőből épült erődláncolat jött létre az egész birodalom határvidékén. Ez volt az utolsó kísérlet a birodalmi határok átfogó megerősítésére. Az erődépítés azonban, amely egy új külpolitikai kurzus látványos tünete volt, inkább Róma sírját ásta meg, mintsem meghosszabbította volna a birodalom létét" - összegezte Budai Balogh Tibor.

Az előadásra június 5-én, 11.00-kor kerül sor az Aquincumi Múzeum kiállító épületében, III., ker., Szentendrei út 135.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!