Újabb botrány a kolozsvári Mátyás-szobor kapcsán
2011. május 25. 12:21 MTI
A kolozsvári Mátyás király szoborcsoport elé kihelyezett, vitatott tábla eltávolítását kéri Kelemen Hunor romániai művelődési miniszter a helyi polgármesteri hivataltól.
Korábban
A bukaresti minisztérium közleménye szerint Kelemen Hunor arra kéri Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy haladéktalanul távolítsák el a Nicolae Iorga román történész - vitatott tartalmú - idézetét tartalmazó táblát a szobor előtti gyepről.
A tábla elhelyezését hétfőn délután vették észre Kolozsváron. László Attila kolozsvári alpolgármester az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy azt engedély nélkül, törvénytelenül helyezték el a szobor talapzata előtti gyepen. A kolozsvári polgármesteri hivatal sajtóosztálya ugyanakkor keddi közleményében azt állította, hogy az építtető cég helyezte el a hétvégén a táblát az emlékmű restaurálására kiadott építési engedély alapján. A hivatal sajtóosztálya a közleményhez egy tervrajzot is csatolt, amely szerint a szobor fő alakja elé - tehát a gyepes rész kellős közepén - egy tájékoztató táblát is el kell helyezni.
Az április elején rendezett újraavatási ünnepség előtt már elhelyeztek ott egy négynyelvű táblát, amely román, magyar, angol és német nyelven leírja, hogy Fadrusz János alkotásáról van szó, és felidézi, hogy 1902-ben avatták fel a szobrot Kolozsvár főterén. A táblát azonban a szoborhoz viszonyítva enyhén balra helyezték el a gyepen, vagyis eltértek az eredeti tervrajztól. A polgármesteri hivatal keddi közleménye azonban azt sejteti, mintha a hétvégén kitett tábla lenne az, amely az engedélyezett tervben szerepel.
Kolozsi Tibor képzőművész, az alkotás restaurátora elmondta, hogy az eredeti terv szerinti tábla nem más, mint a többnyelvű feliratot tartalmazó. Helyét gyakorlati szempontok miatt módosították, erről hivatalos iratokat is készítettek, és megindokolták a változtatást. A polgármesteri hivatal által elküldött tervrajz szerint a szobor előtt egyetlen táblának van kijelölve hely, nem pedig kettőnek.
Kolozsi szerint az emlékmű restaurálásának engedélyezésére vonatkozó dokumentumokban - amelyeket a román művelődési minisztérium hagyott jóvá - pontos leírás szerepel arról, hogy a tájékoztató táblának milyen szöveget kell tartalmaznia. Kolozsi szerint kizárt, hogy az általuk elkészített feliraton kívül egy másik tábla elhelyezésére vonatkozó terv is szerepelt volna a jóváhagyott dokumentumok között.
Szabó Bálint, a restaurálás terveit készítő Utilitas Kft vezetője cáfolta, hogy ők helyezték volna el a vitatott táblát. Szerinte a tervrajzban középen látható tábla csakis az a négynyelvű felirat lehet, amelyet már az újraavatás előtt elhelyeztek Kolozsiék.
A hétfőn kihelyezett bronztábla a következő Iorga-idézetet tartalmazza Mátyásról: "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldovabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult". Ismeretlenek gyakorlatilag visszahelyezték ezt a feliratot a műalkotás elé, az korábban a szobor talapzatán volt olvasható. Legelőször 1932-ben került fel a szoborra a Iorga-idézet, majd 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszakerülése után eltávolították, s csak 1992-ben, a nacionalista Gheorghe Funar, akkori polgármester idejében került vissza a talapzatra. A bronztáblát a magyar és a román állam közös finanszírozása nyomán elvégzett restaurálás után távolították el. A most elhelyezett bronztábla nem azonos a restaurálás után eltávolítottal, csak a Iorga-idézet ugyanaz.
Szellemi és politikai rongálásnak nevezte a tettet Szőcs Géza kulturális államtitkár is. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára a Szabadság című kolozsvári napilapnak nyilatkozott. Elmondta: a magyar kormány, mint a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatainak társfinanszírozója elvárja, hogy ne kerüljön olyasmi a szoborra, amiről őt előzetesen nem tájékoztatták, és amivel aligha értene egyet, hiszen kontextusból kiragadott feliratról van szó.
Leszögezte: az eset miatt a magyar kormány egészen biztosan nem kívánja visszafizettetni a restaurálásra adott összegeket, hiszen Fadrusz János munkájának a megmentéséről volt szó, amikor anyagilag támogatták a műalkotás felújítását. "Sajnálatos viszont az, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás" - hangsúlyozta az államtitkár. Rámutatott: egyetlen egy műtárgy esetében sem engedhető meg, hogy hozzátoldjanak valamit, még ha csak a talapzatára is, illetve többet akarjanak elmondani róla, mint amennyit a szobrász vagy a festő közölni akart. Szőcs Géza a legbarbárabb és leggyermetegebb lépésnek tartja azt, hogy egy műtárgyba "behatoljanak" politikai üzenetekkel - olvasható a Szabadságban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap