Vasútfelújítás veszélyezteti az athéni Tizenkét Isten Oltárát
2011. február 25. 15:16
A görög régészek kilátástalan harcot vívnak az athéni Tizenkét Isten Oltára megmentéséért, amely könnyen elképzelhető, hogy a közelben folyó építési munkálatok áldozata lesz.
Korábban
A Pireusz-Kifisszia vasútvonal (ISAP) felújítási munkálatai az utóbbi évek egyik legizgalmasabb régészeti felfedezését tették lehetővé. Az archeológusok úgy vélik, hogy az Akropolisz északnyugati lejtőjén levő, az ősi agoránál talált maradványok a Tizenkét Isten Oltárához tartoznak. A felfedezés azonnal lázba hozta a görög régészeket, akik szerint ezzel akár az ősi Athén térképe is megváltozhat. „Thuküdidész csupán néhány emlékművet említ történelmi munkáiban” – mondta el Androniki Makri régész. „Ezek közül azonban csak keveset találtak meg. Ha azt kérdezik, mit kell nekünk, görögöknek tennünk ezekkel az emlékművekkel, akkor azt mondom: meg kell védeni és be kell mutatni őket” – tette hozzá.
A Tizenkét Isten Oltára szinten teljes egészében az ISAP-vonal alatt van eltemetve. A tervezők ugyan nem hagytak elég időt arra, hogy a szakemberek információt gyűjtsenek a területről, a régészek mégis „száz százalékig” meg vannak győződve, hogy az ásatások során az oltár egyes részei kerültek elő. „Az oltár régészeti jelentősége teljesen nyilvánvaló a kutatók előtt” – mondta el Angelos Matthaiou, a Hellén Epigráfiai Társaság elnöke. „A felszínre került új bizonyítékokat ilyen rövid idő alatt nem lehet teljesen megérteni – ezt a szakemberek is tudják. Nemcsak az oltár, hanem az agora korai történetét is alaposabban meg kell vizsgálni hozzá” – magyarázza Matthaiou.
Thuküdidész szerint az oltárt Peiszisztratosz uralkodása alatt a türannosz unokája készítette. A perzsa háborúk során az emlékművet lerombolták, s néhány évtizedig nem építették újjá. 1891-ben az Athén-Pireusz vasútvonal építésekor csak az agora egy kis részét tárták fel; a szakemberek akkor nem tudták megmondani, pontosan mely műemlékek vannak veszélyben, így nem is tették meg a szükséges óvintézkedéseket. A szakemberek ma azt mondják, hogy az építkezés idején kevés kár keletkezett a műemlékben, annak ellenére, hogy a sínek csak alig épültek magasabbra az oltárnál.
Az ISAP vezetői a munkálatok befejezését szorgalmazzák, a régészek viszont azt szeretnék elérni, ha tovább folytathatnák az ásatásokat, hogy ezzel még teljesebb képet kapjanak a topográfiáról és az athéni mindennapokról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat
- A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
- Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
- Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
- Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
- Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai
- Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
- Hét híres levert felkelés
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.