Anjou-kori freskót fedeztek fel a belvárosi plébániatemplomban
2010. szeptember 23. 18:01 MTI
Történeti ritkaságot, Anjou-kori, a 14. század közepe táján készült freskót találtak a budapesti Belvárosi Főplébániatemplom falán - jelentette be Osztie Zoltán, a templom plébánosa.
Korábban
A plébános megemlítette, hogy a Trónoló Madonna elnevezésű, "nemzetközi jelentőségű", Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló freskót vasárnap este szentmise keretében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek áldja meg. Az MTI érdeklődésére hozzátette: az eseményre meghívták mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is. Mint mondta, a Duna-parti templom gótikus fülkéjének oldalfalán is találtak egy újabb, kisebb freskót. Utóbbi egy püspökszentet, feltételezések szerint talán Szent Gellértet ábrázolja, akit eredetileg a templomban temettek el - vélekedett.
Máriát és Jézust kék színnel festették fel a falra, ami "a mennyei világ teljességét jelzi". Mária ezen a freskón úgy szerepel, mint "a második Éva", ugyanis az ölében ülő Jézus az infravilágítás tanúsága szerint - szabad szemmel jelenleg nem láthatóan - egy almát nyújt édesanyjának. Az alma azt jelenti, hogy "amit az első Éva elrontott a bűnnel, az engedetlenséggel, azt a második Éva, azaz Szűz Mária helyrehozta az engedelmességével" - értelmezte a freskót.
Osztie Zoltán rámutatott: a korábbi kultusztárca és pályázatok segítségével mintegy 20 millió forintot költöttek a műemlék feltárására. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzőleg előírta nekik a művészettörténeti, restaurátori, régészeti kutatások elvégzését, ekkor vették sorra a templomban található többi gótikus ülőfülkétől elütő téglalap alakú mélyedést. A Budapest főtemplomaként számon tartott szakrális épületben minden bizonnyal a királyi udvar művészei dolgoztak a korabeli freskókon, mivel a mindenkori uralkodó papja teljesített itt szolgálatot - hívta fel a figyelmet.
Derdák Éva restaurátor kiemelte: a most megtalált freskó a korabeli templomban a főoltárkép szerepét töltötte be, stílusa alapján pedig a korareneszánsz trecento korszakára tehető. A munkálatokról elmondta: egy éles határral körülvett töredékfelületen található a freskó, ezért hogy hozzáférjenek, a fugahelyeken kis, úgynevezett kutatóablakokat nyitottak. Ezután egy mindössze egyrétegű téglasort kellett lebontaniuk, ezt egyébként még a Steindl Imre építész által az 1800-as évek végén vezetett, "a romantika szellemét követő" helyreállítási munkálatok során húzták fel.
Bodor Imre régész arról beszélt, hogy a templom Magyarország egyik legértékesebb műemléke, mert itt a római kortól a 20. század közepéig minden stílusjegy megtalálható, "ilyen épület tudomásom szerint a történeti Magyarország területén sem található".
Az itt álló korabeli, román stílusú templomhoz építettek egy, az eredeti templommal csaknem egyenlő méretű, hatalmas szentélyt. Ehhez egy 24 ülőfülkével ellátott szentélykörüljárót is építettek, ami zarándokjáratként szolgált. Az ülőfülkékben egy passiósorozat képei voltak láthatók, ebből maradtak fenn részletek - világította meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap