Új válogatáskötet Ignotus Pál publicisztikai írásaiból

A könyv szerkesztője Bozóki András, aki Ungvári Tamás író, irodalomtörténész, Ungváry Krisztián történész, valamint Bitó László író társaságában mutatta be a könyvet kedden este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.

"Egy Szép szó hasonmás antológia szerkesztése közben figyeltem fel a két világháború közötti eszmetörténetre, és szerettem bele a Toll című, korabeli lap csípős, nagyon okos hangütésébe, amelynek Fejtő Ferenc, Remenyik Zsigmond mellett Ignotus Pál is szerzője volt" - mondta Bozóki András. Mint fogalmazott, Ignotus írásai tetszettek meg neki a leginkább, ami szerinte az 1980-as évek végének politikai körülményeivel, a magyar sajtó megújulásával van összefüggésben.

"A színes, polemikus újságírói stílus akkoriban jelent meg a magyar sajtóban is, például a Magyar Narancsban, amelynek előképe lehetne a Toll című lap is" - fogalmazott a politológus, egykori kulturális miniszter, aki elárulta, hogy a demokratikus ellenzéket, a Beszélő-kört "valamilyen folytatásaként" látta a Toll szellemiségének.

A 436 oldalas kötet a 13 évvel ezelőtt megjelent Ignotus-kötet kibővített változatának tekinthető. "Az talán fele ilyen vastag volt, mint a mostani. Az előszó is ugyanaz, viszont a kötet számos új cikkel egészült ki" - mondta Bozóki. Hozzátette: jelenleg ez a legteljesebb, magyar nyelven elérhető Ignotus-könyv, amelybe ráadásul angolból fordított szövegek is belekerültek, például most először lett magyarul is elérhető Ignotus Kádár Jánosról írott cikke.

A szerkesztő szerint a friss kötetben a történészek és az eszmetörténészek egyaránt megtalálják a nekik érdekes részt. Kifejtette, hogy akiket a népi-urbánus vita annyira nem érdekel, annak a kötet bőségesen tartogat "tiszta irodalmat", például "finom, elegáns, de mégis bátor" kritikákat Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Thomas Mann, József Attila, Erdélyi József műveiről. "Látva a politológusi szakma szörnyű inflálódását, fontosnak tartottam a tankönyvi tudást eszmetörténeti háttérbe ágyazni, hogy jobban megértsük azokat a folyamatokat, amelyek már a húszas években léteztek, mégis váratlanul bukkantak fel 1989 után" - indokolta részvételét a kötet megszületésében Bozóki.

A 13 évvel ezelőtti kötetnek Vissza az értelemhez volt a címe - utalva a felvilágosodásra visszavezethető eszmei tartalomhoz, amelyet a Nyugat és Ignotus köre képviselt. A mostani, Jegyzetek a szabadságról címet a politológus februárban találta ki, és nem titkoltan a választások utáni politikai korszakra utal. "Nem akartam aktuálpolitizálni, de benne volt egyfajta sandítás arra időszakra, amiben benne vagyunk és ami előttünk áll. Amikor esetleg újból az alkotmányos alapjogok védelme kerül napirendre" - tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?