Operaénekesnő kémkedett a náci Németország ellen

Booth kosztümje alá titkos iratokat rejtett, mielőtt a Berlini Állami Opera színpadjára lépett volna, hogy Hitler és a náci politikusok előtt adjon elő. Ha a kémkedés kiderült volna, akkor az minden bizonnyal az operaénekesnő kivégzését vonta volna maga után, de Booth így is rendszeres zaklatásnak volt kitéve a Gestapo által. Hitler azonban teljesen a művésznő bűvkörébe került, egyszer például kétszáz szál vörös rózsával lepte meg a brit kémhölgyet.

A brit hadsereg összekötő tisztje, az árulókról információkat az operaénekesnő segítségével gyűjtő John Brown a háború után posztumusz háborús hős elismerésben részesült, de Booth érdemeit évtizedeken át figyelmen kívül hagyták, s a róla készült egyetlen kép is csak most, hatvan évvel háborús erőfeszítései után kerültek napvilágra.

Margery Booth 1905-ben született Wiganben, ahol a város operatársulatához tinédzser korában csatlakozott. 1936-ra már énekelt a Covent Gardenben, de tett egy látogatást a tengerentúlra is, Hollywoodban az Aida megfilmesítésében kapott szerepet. Ebben az évben kötött házasságot dr. Egon Strohmmal, akivel Németországba költözött.

Booth 1933-ban találkozott először Hitlerrel, amikor a Bayreuth fesztivál keretében Wagner Parsifal operájában őt kérték fel a Szent Grál hordozására. Hitlert letaglózta Booth produkciója, s az előadás után egy nagy csokor rózsát küldött a művésznőhöz, egy 'Adolf' nevet tartalmazó kártya kíséretében. A háború kitörésekor Booth a Berlini Állami Operában énekelt, de később megengedték, hogy az angol hadifoglyok előtt a Berlin melletti Genshagenben is fellépjen. Itt, a Stalag IIID-nek elkeresztelt propagandatáborban énekelt estéről-estére a művésznő, ahol a náci tisztviselők a potenciális kettős ügynökök kiképzését végezték. Ide szállították 1943-ban John Brownt is, aki meggyőzte fogvatartóit, hogy szívesen dolgozna a Harmadik Birodalomnak. Brown titkos kódokat csempészett leveibe, s Booth-nak is nyújtott át fontos információkat, amelyek végül a brit hírszerzéshez, az MI9-hez kerültek.

Boothnak a nácikhoz fűződő kapcsolatai azonban ekkorra már jól ismertek voltak, ezért az operaénekesnőt a szigetországban kollaborációval vádolták meg. Amikor Brown kettős játékára fény derült, a Gestapo letartóztatta és megkínozta az operaénekesnőt. A politikai rendőrség végül elengedte Booth-t, aki Bajorországba menekült, majd innen az Egyesült Államokba került; itt érte utol a halál 1952-ben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"