Húsz éve tombolt a véres pogrom Marosvásárhelyen

Etnikai összecsapások

Az 1989. decemberi romániai forradalom győzelmét követően előretört a szélsőséges román nacionalizmus. Erdélyben az 1945-ös magyarellenes hangulatot idéző tüntetések zajlottak, amelyeken azzal vádolták a magyarságot, hogy Erdély Magyarországhoz csatolására törekszik. A nacionalista megmozdulásokra válaszul 1990. február 10-én több városban: Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Brassóban és Kolozsváron csendes tömegdemonstrációkat tartottak, amelyeken a résztvevők a Ceausescu-diktatúra nemzetiségellenes intézkedéseinek felszámolását, az önálló magyar anyanyelvi oktatási hálózat létrehozását, a kisebbségi jogok biztosítását és védelmét követelték. A legnagyobb - több mint százezres - megmozdulásra Marosvásárhelyen került sor, ahol az emberek könyvvel és gyertyával a kezükben némán vonultak végig a városon.

Az etnikai feszültségek március 15-e közeledtével egyre fokozódtak. A szélsőségesen nacionalista, magyarellenes Vatra Romaneasca nevű szervezet olyan nyilatkozatokat körözött, amelyek szerint az 1848-as forradalom románellenes volt, s erőszakos cselekmények árán Erdély elcsatolásához vezetett. A Vatra indulatokat szító kijelentései nyomán Szatmárnémetiben megakadályozták a magyarok emlékünnepségét, 16-án pedig Marosvásárhely egyik negyedében egy több száz fős csoport leverte egy gyógyszertár kétnyelvű feliratát, letépte a magyar nyelvű plakátokat, megrongált több gépkocsit, s a randalírozás során többen megsérültek.

A tüntetések 17-én folytatódtak, ezekbe bekapcsolódott a marosvásárhelyi diákok ligája is, amely a helyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak a magyar nyelvű oktatás visszaállításáért folytatott ülősztrájkja miatt tiltakozott. Az ülősztrájkot a magyar diákok 19-én felfüggesztették, mert megérkeztek a városba az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács képviselői. A tárgyalások alatt a Vatra több ezer fős tömeget toborzott, amely magyarellenes jelszavakkal követelte, hogy az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács helyi szerveit tisztítsák meg a magyaroktól, magyar rendszámú kocsikat ne engedjenek be Maros megyébe, s tiltsák meg, hogy magyar nyelvű újságokat és folyóiratokat vigyenek Marosvásárhelyre.

Támadták Kincses Elődöt, a helyi tanács alelnökét, lemondását követelve. A város vezetői időnként hazatérésre szólították fel a tüntetőket, akik viszont vandál pusztításba kezdtek szerte a városban, letépték a magyar feliratokat, megrongálták az utcatáblákat. Szemtanúk szerint a jórészt ittas garázdák nagy részét a környékről, a Görgény völgyéből szállították teherautókkal és buszokkal Marosvásárhelyre.

A helyzet 19-én délutánra mérgesedett el. A felheccelt tömeg megrohamozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség székházát, fejszékkel, husángokkal betörte az ajtókat, ablakokat, ütlegelte a benntartózkodókat. Az épületben maradtak között volt a neves erdélyi író, Sütő András, az RMDSZ megyei elnöke is, akit olyan súlyosan bántalmaztak, hogy több bordája eltörött, a bal szemére pedig megvakult. A rendőrség és a katonaság tétlenül szemlélte a nekidühödött tömeg randalírozását, a többszöri segélykérő hívásokra nem reagált. Este a tüntetők behatoltak a rádió épületébe, s a magyar nyelvű adások beszüntetését követelték. A város főterére vonuló tömeg durván bántalmazta az utcán tartózkodó magyarokat, számos sérültet kellett kórházba szállítani.

Tiltakozásul a soviniszta támadás ellen a magyar munkások 20-án reggel 8 órától általános sztrájkot hirdettek, amely kiterjedt Erdély más, magyarlakta részeire is. Nagygyűlést hívtak össze a Bolyai térre, illetve a rádió stúdiója elé: rövid időn belül több tízezer magyar gyűlt össze, s követelte a Vatra Romaneasca azonnali feloszlatását, valamint azt, hogy Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke személyesen hallgassa meg panaszaikat.

A délutáni órákra a Görgény völgyéből ismét megérkeztek a fejszékkel, dorongokkal felfegyverzett román parasztok, s megpróbálták kiszorítani a tüntető magyarokat, akik cigány csoportok segítségével, a főtér sebtében szétszedett padjaival védekezve visszaverték a támadásokat. A rendfenntartó erők ezúttal sem avatkoztak közbe. A bukaresti kormány harckocsikat küldött erősítésül a városba, de azok csak az összecsapások után érkeztek meg a helyszínre.

1. Etnikai összecsapások
2. Visszhang és következmények

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege