2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket
Itt támogathatod a Múlt-kor szerkesztőségét!

Van visszatérés Rodostóból

2010. február 1. 17:39

Ünnepélyes körülmények között nyitotta meg újra kapuit a rodostói Rákóczi emlékház - hányattatott múlt után megújult - kiállítása. A Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei által összeállított tárlat multimédiás eszközökkel idézi meg a Rákóczi-szabadságharc, és a bujdosás korát.


A rodostói (Tekirdag) Rákóczi-emlékháznak (hivatalos nevén: Emlékház és Múzeum II. Rákóczi Ferenc Fejedelem és a Magyar Politikai Emigráció Tiszteletére) otthont adó épület sorsa rendkívül érdekesen alakult. A 19. században, és a 20. század fordulóján Rodostóba látogató magyar történészek és művészek még az eredetihez közeli állapotban láthatták az emigrációhoz köthető épületeket. A fejedelem ebédlőházáról, kinézetéről először Beszédes Kálmán és Thaly Kálmán számoltak be.



Thallóczy Lajos kezdeményezésére a magyar állam 1905-ben leszereltette és 29 ládába csomagolva Kassára szállíttatta az ebédlőház művészi részleteit, hogy ott újra felépítsék a rodostói ebédlőház mását. A ház tervezési munkálatai Kassa elcsatolása után félbemaradtak, a rekonstrukció végül 1942-ben készült el. Ugyanakkor 1926-ban az akkori isztambuli magyar követ Tahy László, a Külügyminisztérium megbízásából elkezdte felkutatni a már nagyon rossz állapotban lévő, a magyarokhoz köthető rodostói házakat. A magyar követ – a Külügyminisztérium utasítására és a török kormány engedélyével – 1927-ben 500 török fontért (1500 pengő) megvásárolta a Rákóczi ebédlőházának tartott épületet.



Az életveszélyesen romos házat 1931-ben lebontották, és annak pontos másolatát Möller István műegyetemi tanár tervei alapján, 50 ezer pengős költségvetéssel építették újjá. Az 1932 őszére elkészült, felújított Rákóczi-házat immár múzeumként a Gömbös Gyula magyar miniszterelnök vezette delegáció 1933-ban avatta fel. 1982-ben elkészítették a Kassán lévő eredeti berendezések hiteles másolatát, így az eredeti helyükre kerültek vissza az 1905-ben lebontott stukkók, famennyezetek és a festett díszes almárium hiteles másolatai.

A ház 2007-es felújítása után a Magyar Nemzeti Múzeum 2009 elején kezdett hozzá egy új, korszerű installáció elkészítéséhez. A forgatókönyvet Szvitek Róbert készítette, a szakmai lektor R. Várkonyi Ágnes akadémikus volt. A munkálatokat Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes fogta össze. A kiállítás több egységben mutatja be Rákóczi Ferenc életművét, központi gondolatát Európa és a szabadságharc kapcsolata, valamint az emigráció külpolitikájának bemutatása jelenti. A kiállítás hét nagy egységből áll. A fogadóterem Európa 1648 és 1735 közötti változásait ismerteti, kiemelve a korszak jelentős eseményeit. A konyha a rodostói fejedelmi udvar mindennapjait villantja fel: a korabeli források szerint Rákóczi szigorú rendtartás szerint, hívei és vendégei szűk körében étkezett. Az ebből nyíló kisebb helyiség a fejedelem ősei közé és gyermekkorába kalauzol.



Az első emeleti szobák a Rákóczi-szabadságharc főbb eseményeit veszik górcső alá: a hadtörténeti fordulópontok mellett a Magyar Konföderáció Állama is bemutatásra kerül. A második emeleti rész az emigráció történetét foglalja össze. Megismerhetjük, hogy a szatmári békét Rákóczi és számos híve nem fogadta el és a száműzetést választották. Lengyelországban találtak menedéket, ahonnan a fejedelem kíséretével 1712-ben Franciaországba távozott. Itt szembesült azonban azzal a ténnyel, hogy erőfeszítései ellenére Erdély kimaradt az Európa sorsát meghatározó utrechti és rastatti békéből. Csalódottsága miatt elhagyta az udvart és grosbois-i kamalduli szerzetesek kolostoránál telepedett le. Ideje egy részét Vallomásai és Emlékiratai írásával töltötte. 1717-ben az Oszmán Birodalomba utazott. 1720-ban a szultán Rodostóban telepítette le őket.

A települést César de Saussure így jellemezte: „Rodostó városa, amelyet a törökök Tekirdagnak hívnak, a Propontisz partján terül el, a Nagy Marmara szigettel majdnem átellenben, Konstantinápolytól mintegy száz mérföldre. Elég nagy település, tizenöt-húszezer lakossal, ezek nagyobbrészt görögök és örmények.” A fejedelem méltóságának megfelelő udvart tartott fenn, rendszeresen érintkezett a korabeli nagyhatalmakkal. Az erdélyi származású Ibrahim Müteferika tolmácsként tevékenykedett a fejedelem mellett. Ő lett a török nyomdászat megalapítója. Rákóczi komoly könyvtárral rendelkezett, mindennapjait Mikes Kelemen levelei örökítették meg.



Az épületet a földszintre visszatérve, a kultusz-termen keresztül lehet elhagyni. A fejedelem és a többi emigráns, valamint száműzetésbeli elődeik, Thököly Imre és Zrínyi Ilona hamvainak hazahozatala Fraknói Vilmos, Thaly Kálmán és Thallóczy Lajos érdeme. A hamvakat 1906-ban vitték Magyarországra, miután az 1906. XX. törvénycikk eltörölte a Rákóczit és bujdosó társait száműző 1715. XLIX. tc. 2. és 3. paragrafusát. Az eseményre országos ünnepség keretében 1906. október 27–30. között került sor. Budapesten a Deák téri evangélikus templomban gyászistentiszteletet, a Bazilikában gyászmisét tartottak. A hamvakat azután különvonat szállította tovább Kassára, illetve Késmárkra. A kiállítás rendezői ebben a teremben helyezték el az évtizedek alatt összegyűlt nemzeti színű szalagokat, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a Rákóczi-ház a magyarság egyik zarándokhelye lett.

Az épület az évtizedek során magyar történelmi zarándokhellyé vált. Magyar államelnökök, miniszterelnökök, miniszterek látogatták meg a helyet, és ma is tömegesen érkeznek diákok, tanárok, egyesületek, egyéni szervezett turisták, utazók Magyarországról és határon túli magyarok lakta területekről. Utóbbiak kötődésének bizonyítéka a Rákóczi Ház bejárata előtt felépített székely kapu, és a közelben 2007-ben felavatott Müteferrika szobor. Hiszen mind Mikes Kelemen, mind pedig Ibrahim Müteferrika, II. Rákóczi Ferenc tolmácsa, a törökországi könyvnyomtatás atyja erdélyi származásúak voltak.



A Rákóczi Ház kulturális központ is, évente több kiállításnak, és más magyar vonatkozású rendezvénynek ad helyet. Az itt élt magyarok emlékét őrzi a háznál kezdődő utca neve is, Macar Sokak (Magyar utca), valamint a vízkifolyó, amelyet Magyarok kútjának neveznek. A többi bujdosó, így Bercsényi Miklós Macar utcában található házainak megmentésére több terv is készült, ám az anyagi feltételek hiánya, és az épületek hasznosításának korlátai nem tették lehetővé, hogy az épületeket Magyarország megvásárolja, felújíttassa és működtesse.

2009 májusában a Rákóczi Múzeum előtti, a Márvány-tenger felé néző front utcáját Rakoczi Caddesi-vé, vagyis Rákóczi sugárúttá nevezte át a helyi önkormányzat.

A rendezők arra is nagy hangsúlyt fektettek, hogy az információk sokrétűen jussanak el a látogatókhoz. A multimédiás tartalmakban helyet kaptak a téma kiváló szakértőivel (R. Várkonyi Ágnes, Czigány István, Mészáros Kálmán, Seres István, Kis Domokos Dániel és a nemrég elhunyt Zachar József) készített interjúk. Az érintőképernyők segítségével további ismeretekre lehet szert tenni. Az első emeleten II. Rákóczi Ferenc alakját filmrészletek idézik fel. A Magyar Nemzeti Múzeum ez alkalomból „Európa közös ügye” Rodostó nézőpontjából címmel magyar és angol nyelven külön füzetet jelentett meg , amelyet R. Várkonyi Ágnes neve fémjelez.

A múzeum elérhetőségéről a rodosto.hu honlapon lehet tájékozódni, ahol a többi törökországi magyar (Izmit-Kocaeli, Kütahya, Osmaniye), illetve a magyarországi török emlékhelyekről is alapvető információkat találhatunk.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár