2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Éghajlatváltozás veszélyezteti a világörökséget

2009. november 10. 17:56 MTI

Bár a gízai piramisok évezredek óta dacolnak az idő vasfogával, az utóbbi évtizedekben különösen erős hatásoknak voltak kitéve az emberi tevékenység és a környezeti változások miatt - csakúgy mint a világörökséget gyarapító többi híres épület. Az UNESCO most egy olyan kutatási programot indított útjára, amely azt vizsgálja, hogy az éghajlatváltozás és a turisták rohama milyen hatásokkal van ezekre a kincsekre.

A Climate for Culture elnevezésű program hétfőn este Münchenben a részletes ismertetővel indult útjára, a következő öt évben európai és észak-afrikai éghajlatkutatók, fizikusok, építészek, restaurátorok, közgazdászok és más tudósok vizsgálják, hogy a jövőben miként lehetne megvédeni a világörökségi védettséget élvező épületeket. "Olyan alapvetéseket kell kidolgozni, amelyeket a egész világon alkalmazhatnak" - fogalmazott Janis Eitner, épületfizikával foglalkozó szakember.

A projektet - amelyben 16 ország 30 intézménye vesz részt - egy épületfizikával foglalkozó német intézet hívta életre, az Európai Unió 5 millió euróval támogatja a kutatást. A programban többek közt a London School of Economics, a Berni és a Padovai Egyetem is részt vesz.

"A megváltozott klímaviszonyok nemcsak kárt tudnak okozni a világörökségi helyszínek építőanyagában, hanem el is pusztíthatják azt" - magyarázta Eitner. Európában számos történelmi épület - mint a londoni Westminster katedrális és a római Colosseum - karbonátkőzetből (pl. márványból vagy mészkőből) épült. Mivel azonban az éghajlatváltozás miatt Észak-Európában egyre több az eső, az építőanyag erős igénybevételnek van kitéve. Az emelkedő hőmérsékletek szintén veszélyt rejtenek, a sok turista miatt pedig nagy a hőmérsékletingadozás a helyiségekben, a páratartalom pedig nő.

A program keretében zajló kutatások során meteorológiai állomások méréseitől, komputeres szimulációkon át gazdasági becslésekig sok mindent figyelembe vesznek - számolt be Eitner. A vizsgálódások során közvetlenül a világörökségi épületeknél is végeznek méréseket. "A helyszínen a savas eső, a szálló por és a szmog káros hatásait vizsgálják majd" - fejtette ki a német szakember.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár