2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Boldoggá avatták a kommunizmus áldozatát

2009. november 2. 10:43 MTI

Ünnepi szentmise keretében avatták boldoggá október 31-én az esztergomi bazilikában Meszlényi Zoltánt, az 1951-ben mártírhalált halt segédpüspököt. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül Meszlényi az első, akit az egyház a boldogok sorába emelt.


Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban született. Gimnáziumi tanulmányait a rimaszombati protestáns főgimnáziumban kezdte, majd néhány évet Józsefvárosban tanult, végül az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett. A római Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként 1909 október végétől a Gregoriana Egyetemen hallgatott teológiát, 1916-ban szerezte meg teológiai doktorátusát.

Először Komáromba kapott kápláni kinevezést, majd 1916 decemberében a prímási kancellária hivatalába rendelték, ahol érseki levéltáros és szertartó lett. Közben folytatta tudományos munkásságát: A főkegyúri jog és a forradalom című műve 1920-ban jelent meg. 1920-ban kinevezték az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd érseki titkárrá.

1926. január 30-án hercegprímási és érseki titkár lett. XI. Piusz pápa kinevezésével 1937-ben püspökké szentelték, 1938-ban a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus aktív résztvevője volt. Emellett több egyházilag elismert mozgalmat támogatott, így például a Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségének volt elnöke 1939 júliusától.

Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott: 1927-ben jelent meg Házassági köteléki perek című műve. 1928. május 2-án a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara bekebelezett hittudorrá választotta fölényes többséggel. 1930. május 23-án tartotta székfoglaló értekezését a Szent István Akadémián A kánonjogi tanulmányok fontossága témában.

Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos Jánost követően a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi került a kormányzói posztra. Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges cselekedetnek minősítette Meszlényi kinevezését. A püspököt lakásáról elhurcolták, majd Kistarcsán tartották fogva, őrei szadista módon bántalmazták. Sem letartóztatásának tényéről, sem a vádemelésről nem jelent meg nyilvános híradás.

1951. március 4-én szállították a Mosonyi utcai kórházba a sok szenvedést kiállt, de akkor már halott főpásztort, akit március 10-én temették el. Halálát utólagosan anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a Rákoskeresztúri új köztemetőben, majd az esztergomi bazilikába kerültek földi maradványai.

2004-ben Erdő Péter bíboros indította el boldoggá avatási eljárását. 2009. januárjában a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja pozitív és egyhangú nyilatkozatot hozott vértanúságáról. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely vértanúként a boldogok sorában kanonizálja Meszlényi Zoltán püspököt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár