7 végzetes pillanat

Németbarátság miatt fulladt kudarcba a kiugrás

2009. október 15. 12:30

Hatvanöt éve, 1944. október 15-én jelentette be Horthy Miklós kormányzó proklamációjában a fegyverszünetet és próbált meg "kiugrani" a második világháborúból. A rosszul előkészített kísérlet azonban kudarcba fulladt, Horthyt lemondatták, és megkezdődött a nyilasok uralma.


1944 nyarára nyilvánvalóvá vált, hogy a németek nem nyerhetik meg a háborút: korábbi szövetségeseik közül előbb a románok, majd a finnek is átálltak a szövetségesek oldalára. Horthy Miklós már az első német vereségek után, 1942-től tapogatózni kezdett az angolszászokkal kötendő különbéke felé, Kállay Miklós kormányfő ún. "hintapolitikája" azonban nem vezetett eredményre. Miután a szovjet csapatok 1944 elején megközelítették a magyar határokat, a kormány manővereiről tudomással bíró németek 1944. március 19-én - a kormányzót lépre csalva - megszállták az országot. Az augusztus 23-i román kiugrás után, szeptember 10-én Horthy a Koronatanács ülésén bejelentette elhatározását, hogy fegyverszünet köt a Szovjetunióval.



Szeptember 28-án (miközben a szovjet csapatok már magyar területen nyomultak előre) Faragho Gábor vezérezredes vezetésével küldöttség indult Moszkvába. A megbízottak október 11-én előzetes fegyverszünetet írtak alá a Szovjetunióval. Ennek pontjai szerint Magyarország kiürít minden 1937. december 31. után szerzett területet és azonnal hadat üzen Németországnak.) Az elvileg szigorúan titkos küldetés híre azonnal kiszivárgott a németekhez, akik rögtön léptek. Ők is régóta - és sokkal körültekintőbben - készültek, sőt felkészültek a magyar kiugrásra, információikat a legfelsőbb körökből, egyebek között az ún. kiugrási irodában ténykedő ifjabb Horthy Miklós egyik bizalmas barátja révén szerezték.

Október 15-én reggel a németek hamis üzenettel titkos találkozóra hívták és elfogták Horthy fiát, akit szőnyegbe csavarva vittek el. Nagyjából ekkor zajlott a Várban a Koronatanács ülése, amelyen Horthy bejelentette, hogy fegyverszünetet kért, a kormány támogatta álláspontját. (Lakatos Géza miniszterelnök ekkor mondta: Ugrást csináltunk a sötétbe...) Horthy ezután magához kérette Edmund Veesenmayer német követet és közölte vele elhatározását. Kora délután a rádióban beolvasták Horthy proklamációját, amelyben - részletezve a német megszállás következményeit - bejelentette: mivel a németek az országot meg akarják fosztani szabadságától és függetlenségétől, a fegyverszünet mellett döntött. Horthy felhívta az ország polgárait, kövessék őt "a magyarság megmentésének áldozatos útján".



A "kiugrás" azonban nem sikerült. Horthy a háborúból való kilépést pusztán katonai ügynek tekintette, s abban bízott, hogy a honvédség vezetői teljesítik parancsait. A tábornoki kar nagy része azonban németbarát volt, és a nyilasokkal rokonszenvezett, így a titkos hadparancs mellé lényegében azt semlegesítő utasításokat adtak. Mivel az átállás katonailag nem volt előkészítve, a hadsereg nem mozdult. A néhány órás üresjárat alatt a magyar csapatok és a karhatalom jelentős része a németek mellé állt, az irányítást a németek segítségével nyilas tisztek vették át. Az ellenállni próbáló parancsnokokat kivégezték vagy leváltották - még a kormányzó házi ezrede is átállt. A főváros stratégiai pontjait német csapatok szállták meg, a háborúból való kiválás terve összeomlott.

Október 15-én este a rádióban beolvasták a még a német követség védelmét élvező Szálasi Ferenc nyilas pártvezér előre elkészített kiáltványát, amelyben bejelentette a hatalom átvételét és a háború folytatását. A Várat hajnalban elfoglalták a németek, az elrabolt fiával zsarolt Horthy Veesenmayer nyomására visszavonta előző napi proklamációját, kinevezte Szálasit a "nemzeti összefogás kormányának" miniszterelnökévé és lemondott a kormányzóságról. A volt kormányzót 17-én családjával Németországba deportálták.

Ezzel ért véget a negyed századig tartó Horthy-rendszer, és kezdődött a magát nemzetvezetőnek nevező Szálasi terrorral párosult nyilas rémuralma, amely akkor ért véget, amikor a németeket a szovjet csapatok kiűzték az országból.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!