A ferencesekhez kötődik a pálinkaszentelés hagyománya

„A szentelmények a testileg létező embernek értelmes és áldásos vallási megvalósulásai az Egyház kézzelfogható közösségében” – írja a Teológiai kisszótár. A katolikus egyházban a szentelmények közé tartozhatnak profán tárgyak is (ház, gépkocsi stb.), s a megszentelés célja az, hogy az ember használat közben gondol az egyháznak erre a közbenjárására. A szentelmények kiemelkednek hétköznapi használatukból, és ez a szokás sok kereszténység előtti hagyományt is magába olvasztott (ilyen például a gyertyaszentelés).

Feltehetőleg már a középkorban kialakultak a népéletben máig szerepet játszó egyházi szentelmények: az alma, a barka, a bor, a búza, a tűz megszentelése. Némelyik szentelmény általános segítővé vált: például a szentelt alma és bor a torokbetegségek megelőző szere lett. Vannak néprajzi adatok Benedek napján szenteltett hagymáról és zsírról, Sarlós Boldogasszony napján szenteltetett szénáról, fűről, kukoricaszárról, amelyek leginkább gyógyításra használtak.

A pálinkaszenteléshez legközelebb álló borszentelés is a középkorig nyúlik vissza. A római egyház december 27-ére, Szent János napjára írja elő a bor megáldását. A pannonhalmi főapátságban régi szokás a borszentelés. A szentelt bort fül- és fogfájás és a rontás ellen használták az emberek. Szentelt borral kínálták meg az útnak indulókat, a búcsúzkodókat, ezt nevezték Szent János áldásának. A megnevezést ma is használják a búcsúpohárra, amely természetesen bor mellett pálinka is lehet.

Elszórt adataink vannak a borszentelés mellett a pálinkaszentelésre is. A ferences (franciskánus) hagyományok szorosan összekapcsolódnak a népélettel. Nem véletlen, hogy az első magyar kézzel írott könyv 1372-ből (amelyet ma Jókai-kódexnek nevezünk) Assisi Szent Ferenc legendáit tartalmazza. A magyar pálinka történetében sokféle ferences (franciskánus) likőr is szerepel, amelyek régi kolostori receptúrák alapján készültek. Régi iratokban kutatva napjainkban ezeknek a fölelevenítésére is sor került.

A minőségi, kiváló magyar gyümölcspálinka hungarikumnak, magyar sajátosságnak tekinthető. A jó pálinka az ünnepnapok, az emelkedett pillanatok itala, a gyógypálinkák pedig – nevükből is következik – segíthetnek bizonyos betegségekben.

S hogy miért október 4-én van a ferences pálinkaszentelés? Mert október 4-e Ferenc nap, Assisi Szent Ferenc emléknapja. Az ezt megelőző hét pedig a ferenchét, amely göcseji hagyomány szerint a legalkalmasabb a búzavetésre. Október 4-e pedig sok helyen a szüret kezdete. Mostantól ferences pálinkaszentelő nap is.

A szombati pálinkaszentelés meghívója (pdf)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Mit adtak nekünk a rómaiak?
• A kétarcú Janus istent ünnepelték január elején a rómaiak
• Róma hanyatlásával Ostia jelentősége is csökkent 
• Dánia egy ritkaságnak számító Septimius Severus szoborfejet adott vissza Törökországnak
• Rejtély, miért fordult vissza Hannibál Róma kapuja előtt 
• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
• Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg