Visszakövetelik a Hitler által kizsarolt festményt
2009. szeptember 7. 11:02 MTI
Vissza akarják kapni az osztrák államtól Jan Vermeer híres festményét, A művész műtermében című alkotást a régi tulajdonosok. A képet egykor Hitler vásárolta meg a családtól.
Korábban
A 17. századi nagy holland festő alkotása az 1800-as évek eleje óta a Czernin család tulajdonában volt, mígnem 1940-ben Jaromir Czernin eladta a képet Adolf Hitlernek. A család állítása szerint kényszer hatására jött létre az üzlet, ráadásul jóval áron alul. A Der Standard című osztrák napilap szombati számában arról számolt be, hogy Jaromir Czernin örökösei visszakérik a világhírű alkotást az osztrák államtól. A család egy augusztus 31-én kelt levélben értesítette az illetékeseket igényéről, s most a választ várják.
A kép Jan Vermeer (1632-1675) kései mesterműve, a festő életművének egyik legfontosabb és leghíresebb darabja. A Műterem, illetve A festészet allegóriája címen is ismert alkotást Vermeer művészi hagyatékának is tekintik, amelyben a festészetről alkotott nézeteit összegezte.
A Czernin család nem először fordult visszaszolgáltatási igényével az államhoz. Az előző eljárás 1960-ban az alkotmánybíróság elutasító ítéletével zárult, most azonban egy szakértő, Michael Wladika kutatásaira alapozva új érveket sorakoztattak fel amellett, hogy Jaromir Czernin kényszer alatt adta el Hitlernek a képet.
Czernin Kurt Schuschniggnak, a békeidők később börtönbe, majd koncentrációs táborba zárt utolsó osztrák kancellárának a sógorként politikailag kényes helyzetben volt. Felesége, Alix Mey zsidó származása miatt ugyanolyan üldözésnek volt kitéve, mint a zsidók. Viselnie kellett a megkülönböztető sárga csillagot, s csak azért nem került koncentrációs táborba, mert Hitler megszerezte az áhított képet - mondta a lapnak az örökösök ügyvédje, Andreas Theiss. A diktátor a festményt a tervezett Führermuseum gyűjteményébe szánta, amelyet Linzben hoztak volna létre.
Jaromir Czerninre nyomás nehezedett, hiszen Hitler már 1935-ben kijelentette: "akarom ezt a Vermeert". Ennek ellenére 1938-ban megpróbálta másnak, Andrew Mellon amerikai politikusnak eladni a képet. Meg is állapodott Mellonnal egymillió aranydollár értékű vételárban, de a náci német csapatok ausztriai bevonulása megakadályozta az üzlet nyélbe ütését. Ráadásul Hitler a kért kétmillió birodalmi márkának csak mintegy a felét adta a képért - mondta Theiss.
A második világháború után, a Hitler ellen halála után meghozott népbírósági ítélet alapján az osztrák államé lett a kép, a diktátor egyetlen ausztriai vagyontárgya. Ma a bécsi szépművészeti múzeumban (Kunsthistorisches Museumban) található, ahol a festménygyűjtemény ékeként tekintenek rá. A Czernin család egyelőre nem döntött arról, hogy mi lesz a kép sorsa, ha visszakapják.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Fidel Castro a mágnás proletár 20:19
- Sikertelenül harcolt a pánarab egységért Egyiptom elnöke, Gamál Abd en-Nászer 19:05
- 10 érdekesség a zombikról, amikről nem is tudtad, hogy tudnod kéne 19:04
- A klasszikustól a kortársig – Virágzó művészet New York Cityben 17:14
- Kezdetben nem nyerte el mindenki tetszését a Pesti Vigadó 17:05
- Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után 16:05
- Különleges kincseket hagytak az utókorra Európa bronzkori kereskedői 14:20
- Előnyei mellett számos hátránnyal járt az Asszuáni-gát megépítése 09:05