Izland felől is várták a nácik a partraszállást

2009. szeptember 3. 09:02 The Daily Telegraph

A normandiai partraszállás előtt pár nappal a brit ügynökök arra figyelmeztettek, hogy a németek Izland felől is várják a támadást - derül ki az MI5 most nyilvánosságra hozott, korábban szigorúan titkos dokumentumaiból.

Korábban

A második világháború során Izland mindkét hadviselő fél számára stratégiai fontosságú volt, így a németek többször küldtek oda kémeket, akiknek feladata a térség időjárási adatainak hazaküldése volt, amelyekkel a Luftwaffe hadműveleteit segítették. 1944 májusában azonban a Harmadik Birodalom meg volt győződve arról, hogy ellenük innen indulhat támadás - derül ki az aktákból.

A németek így sietve három kémet küldtek oda, akiknek feladata a hadműveletek megfigyelése, és jelentése lett volna, hogy akár ezzel is meghiúsítsák a franciaországi partraszállási kísérleteket. A tevékenységükről három szövetséges kém, Miller, Hoan és Frank szerzett tudomást 1944. május 5-én, amikor egy helyi fókavadász arról beszélt, hogy három idegent látott Borgarfjordur közelében.

Az ügynökök megpróbáltak értesíteni egy szövetséges hajót erről, ám annak még több órára lett volna szüksége, hogy el tudjon indulni, amikorra az ellenfél embereinek nyoma veszett volna. Kibéreltek hát egy kisebb hajót, és elmentek oda, ahol a németeket látták. Követték a nyomokat, és másnap hajnalban meglátták őket. A jelentés beszámol arról is, hogy bekerítették és elfogták őket, és hamar kiderült, hogy német katonákkal van dolguk, akik azonban váltig állították, hogy csak időjárási információkat gyűjtöttek volna.

Valójában azonban csak egyikük, Ernst Fresenius volt német, a másik két férfi, Hjalti Bjornsson és Sigurdur Juliusson a náci hadvezetés helyi zsoldosai voltak. A britek így elvitték őket egy közeli házba, majd Hoan elment, hogy keressen egy rádiót, ahol leadhatja az információt. Arra már csak később, az angliai kihallgatások során derült fény, hogy képzett kémekkel van dolguk, akik a titkosírás, és a kódok mellett a szabotázsakciók legfőbb jellemzőit is megtanulták. Erről azonban főleg a két izlandi beszélt, akik minden részletett megosztottak az MI5 ügynökeivel, hogy ezért cserébe hazamehessenek.

Fresenius azonban kemény dió volt, és nem sikerült teljesen megtörni, ám végül a britek túljártak az eszén, és a nevében üzentet küldtek azon a titkos rádióadón, amit a náci ügynök Izlandon rejtett el. Az akták kiemelik: a német akció hihetetlenül béna volt, amit annyira elsiettek, hogy az ügynököknek még hihető fedősztorija sem volt. Szintén a kapkodásról árulkodott az adóvevő is, amelyet megfelelő eszközök híján selejtes anyagokból raktak össze.

A hazatérésre persze nem kerülhetett sor: a dokumentumok szerint a három férfit átadták az amerikaiaknak, majd a jelentés azzal zárul, hogy nem valószínű, hogy a németek tengeralattjárót küldenének Fresenius-ért. A férfi sorsával kapcsolatban sincsenek illúziók: a brit jelentés szerint hadbíróság elé fog kerülni, majd kivégzik. Pontos sorsát azonban nem ismerjük.