A budai várban látható Nagy Szulejmán szablyája
2009. július 14. 17:16 MTI
Nagy Szulejmán szultán szablyája, Enver pasa ruhája és két janicsár is várja a látogatókat szerdától a Közös múlt hadtörténeti emlékei - válogatás a Török Hadtörténeti Múzeum kincseiből című kiállításon Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
Korábban
A kiállítás felöleli a török hadtörténelemnek szinte az egészét, a török hódoltság idejét Magyarországon 1541-től, amikor elfoglalták Budát, és az azt követő csaknem 150 évet, s olyan egyedülálló műtárgyak kerülnek a közönség elé, mint I. vagy Nagy Szulejmán szultán iparművészeti remeknek számító szablyája.
A kiállításon olyan unikális műtárgyakat is bemutatnak, mint Enver pasa ruhája vagy Ahmet Muhtar pasa, nagyvezír egyenruhája, kitüntetései és díszfegyverei. A Török Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből a keleti díszfegyverek mint iparművészeti remekek mellett 16. századi jellegzetes magyar huszárfegyvereket, továbbá első világháborús hadieszközöket is bemutat, amelyek arra utalnak, hogy az egykori ellenfelek a 20. században már szövetségesként harcoltak. A tárlat igazi látványossága lesz az oszmán haderő leghíresebb és legfélelmetesebb alakulata, a janicsárok két figurája. A két báb korhű viseletben és fegyverzetben várja a látogatókat.
I. Szulejmán (1494-1566) szultánra Nyugat-Európában aggatták a nagy és dicsőséges jelzőt kiváló politikusi és hadvezéri képességei miatt, a muszlim világban az al-Kanuni, vagyis a törvényhozó melléknevet kapta államszervezői munkája elismeréseként. Nagy Szulejmán figyelme apjával ellentétben Nyugat felé fordult, I. Ferenc francia királlyal szövetkezett, mert fő célja a Habsburg-ház hatalmának megtörése volt. 1521-ben került szembe a Habsburgokkal szövetséges Magyarországgal. I. Szulejmán a szigetvári csatában halt meg 1566-ban.
A 145 hódoltsági év alatt Szokoli Musztafa volt a legjelentősebb budai pasa: 12 évig állt Buda élén, több építkezés fűződik a nevéhez, köztük a Rudas fürdő. A törökök megszervezték a meghódított területeken, így Magyarországon is a közigazgatást, a bíráskodást, valamint az adók kivetésének és behajtásának rendjét. A Török Hadtörténeti Múzeum kiállítását - amely az év végéig lesz nyitva - Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója és Oya Tuzcuoglu, a budapesti török nagykövet nyitja meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
- Budapest múltja egy időgépben kel életre tegnap
- A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor tegnap
- Végjáték Hanoiban: A vietnámi háború egy hadifogoly szemével tegnap
- Goebbels "utolsó éjszakája" - hat gyerek halála tegnap
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől tegnap
- Dániából származhat a legendás Sutton Hoo-i sisak? tegnap