A szovjetek tudtak a készülő náci támadásról
2009. június 24. 15:23 MTI
A szovjet hírszerzés részletesen tájékoztatta a korabeli moszkvai vezetést a hitleri Németországnak a Szovjetunió ellen készülő támadásáról, sőt az első katonai csapás tervezett időpontjáról is tudomást szerzett - derül ki az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) titkosítás alól feloldott levéltári irataiból.
Korábban
Az iratok szerint a szovjet hírszerzés legértékesebb berlini hírforrása, Willy Lehmann német rendőrtiszt 1941. június 19-én közölte a szovjet titkosszolgálat berlini rezidentúrájával, hogy Adolf Hitler náci diktátor végleges elhatározásra jutott: megtámadja a Szovjetuniót. A szovjet hírszerzéssel Breitenbach fedőnéven együttműködő Lehmann azt is tudatta, hogy a német hadseregnek kiadták a parancsot, hogy 1941. június 22-én hajnali három órakor támadja meg a Szovjetuniót. Az információt még 19-én este továbbították Moszkvába.
Lehmann 1911-ben közrendőrként kezdte pályafutását a berlini rendőrségen, de korán megnyilvánuló tehetsége miatt rövidesen áthelyezték a kémelhárító osztályhoz. Az első világháború alatt szakavatott elhárító tisztnek bizonyult. A szovjet hírszerzéssel 1929-ben kezdett együttműködni, ideológiai megfontolásokból. Az SzVR képviselői megjegyezték: Lehmann jelentős számú eredeti dokumentumot és jelentést adott át a berlini szovjet hírszerzőknek. Ezek a német politikai rendőrség, a Gestapo, valamint a háborús időkbeli német hírszerzés és kémelhárítás, az Abwehr felépítését, személyi állományát és tevékenységét írták le.
A Gestapo-táviratok megszerzése segítette a szovjet rejtjelezőket a német kódok megismerésében. "Breitenbach" a német hadiiparról is fontos iratokat adott át, új tüzérségi fegyverek, páncélozott járművek, gránátvetők (műszaki) leírását. A német tiszt azonban lelepleződött, s 1942 decemberében a Gestapo épületében kivégezték.
A korszakot tanulmányozó történész, Teodor Gladkov érdekességként megjegyezte: Lehmannak semmi köze a Julian Szemjonov regénye alapján 1973-ban forgatott, kultikussá vált A tavasz tizenhét pillanata című filmhez, amelyben Vjacseszlav Tyihonov alakította a zseniális orosz kém, Max Otto von Stirlitz Standartenführer - Makszim Makszimovics Iszajev őrnagy - szerepét. Ez utóbbi a szovjet hírszerző általános irodalmi alakját jelenti, Lehmann ráadásul német nemzetiségű volt, míg a filmvásznon látható Stirlitz szovjet - tette hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap