Honvédsírok Tolna megyében

A középkorral foglalkozó régész elmondta: huszonnégy Tolna megyei településen, elsősorban Pakson, Dunaföldváron, és az egykori járási székhelyeken nyugvó 1848-as honvédek, tisztek sírját gyűjtötte össze szabadidejében. Forrásul a helytörténeti irodalom, a korabeli Tolna megyei sajtó szolgált, de egyéni útjai során is rátalált több honvédsírra. A sírok azonosításában segítette, hogy a Tolna megyei levéltár a szabadságharc 150. évfordulójára forráskiadványban közzétette a megyei honvédlajstromokat.

A 65 síremlék között vannak ismert történelmi személyek korábban is ápolt sírhelyei, de ismeretlen sírok is - közölte K. Németh András. Garay Antalnak - a költő Garay János testvérének - szoboralakos síremléke például 1977-ig a Szedres melletti Apátipusztán volt, akkor a szekszárdi alsóvárosi temetőbe szállították. A szekszárdiak rendszeresen megemlékeznek róla a nemzeti ünnepen. Az ismeretlen sírok közül a régész szintén egy szekszárdit említett: Dora Mihály közhonvédét, aki 1918-ban hunyt el.

A síremlékek között egyaránt van gondozott és elhanyagolt. K. Németh András megjegyezte, hogy Dunaföldváron beszélt olyan emberrel, aki az 1990-es évek elején még látta a 8. honvéd zászlóalj parancsnokának, Szabó Zsigmond ezredesnek a sírját. Ez azóta már nem található meg. A Tamásihoz közeli Nagyszokolyon, az elhagyott református temetőben hat 1848-as nemzetőr nyugszik, akik egyszerű földművesek voltak.

A kutató felhívta a figyelmet két, regényes életutat bejárt, Tolnában nyugvó honvédtisztre. A már említett Garay Antal nemcsak a magyar szabadságharcban vett részt. Iparos legényként 1848 tavaszán Párizsban tartózkodott, részt vett a párizsi forradalomban, és elmondhatta magáról, hogy ült a császári trónon. A forradalom kavalkádjában ugyanis a felkelők a császári tróntermet is szétszedték, Garay pedig egy darab kárpitot hazahozott a trónszékből.

A Simontornyán végső nyugalomra tért, 1833-as születésű Pillich Ferenc gyógyszerész még nem volt 15 éves, amikor csatlakozott a honvédsereghez. Az Avram Iancu vezette román felkelők ellen harcolt a Bihar-hegységben, ott, ahol Vasvári Pál is meghalt. Hadnagyként szerelt le. 1859-ben beállt az olaszországi magyar légióba, harcolt a Habsburg birodalom ellen, 1866-ban pedig részt vett a poroszok oldalán a porosz-osztrák háborúban is. A három történelmi esemény után még mindig csak 33 éves volt.

K. Németh András legközelebb szombat este hat órától Pakson, a városi művelődési ház könyvtárában, az Életfa Kulturális Egyesület vendégeként ismerteti Tolna megyei kutatásait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?