Nem vonhatók felelősségre a cári család gyilkosai
2009. január 15. 16:34 MTI
Lezárult a nyomozás II. Miklós, az utolsó orosz cár és családja meggyilkolása és a holttestek eltemetése, illetve az eseményeket övező körülmények ügyében, mivel elévülés miatt a tettesek nem vonhatók felelősségre - jelentette be csütörtökön az orosz legfőbb ügyészség mellett működő nyomozati bizottság.
A közlés szerint a büntetőeljárást, s vele a nyomozást akkor kezdték meg, amikor 1991-ben Jekatyerinburg mellett megtalálták a cár, valamint felesége, Alekszandra Fjodorovna, lányaik, Olga, Tatyjana és Anasztaszija, továbbá orvosuk, Jevgenyij Botkin, szobalányuk, Anna Gyemidova, lakájuk, Alojzij Trupp és szakácsuk, Ivan Haritonov földi maradványait. Az eljárást felújították, amikor 2007 júliusában rátaláltak az utolsó két gyermek, Alekszej és Marija földi maradványaira is.
A közlemény szerint az először megtalált maradványokat kétséget kizáróan sikerült azonosítani, és tisztázódott az is, hogy a cár kivégzéséről szóló döntést az urali szovjet (tanács) elnöksége hozta meg, s erről tájékoztatta a központi hatóságokat is, míg a többi családtagra és a személyzet tagjaira vonatkozóan semmiféle döntés nem született.
A Romanov-ház peres úton próbálja elérni, hogy II. Miklóst nyilvánítsák politikai üldözés áldozatának és hivatalosan is rehabilitálják, de az illetékes szervek ettől egyelőre elzárkóznak. Marija Vlagyimirovna Romanova nagyhercegnő, aki magát a cári család fejének tekinti, German Lukjanovnak, a Romanov-ház ügyvédjének közlése szerint várja a hivatalos értesítést a nyomozás lezárásáról. Szeretne tájékozódni arról, hogy az eljárás objektív volt-e, s hogy milyen eredményre jutottak.
II. Miklós és a családtagok földi maradványait Szentpéterváron, a Péter Pál-erőd katedrálisában, a cári család hagyományos temetkezési helyén helyezték végső nyugalomra. Az egyház nem ismerte el, hogy valóban a cár maradványairól van szó, bár alapos DNS-vizsgálatok segítségével azonosították. A cári családra és személyzetükre 1918. július 17-re virradó éjszaka, a jekatyerinburgi Ipatyev-ház alagsorában adták le a halálos lövéseket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap