Mégis állomásoztak római légiók Germaniában
2008. december 13. 16:28 MTI
Ókori római csatamezőt tártak fel Göttingen mellett; a germán törzsek és a birodalmi légiók közötti ütközet, amelyre az i.sz. 3. században került sor, átírja a térség történelmét - jelentette be az alsó-szászországi műemlékvédelmi hivatal.
"A felfedezés fényében minden bizonnyal át kell értékelnünk ennek az időszaknak a történéseit. Ez a drámai ütközet ugyanis masszív római katonai jelenlétre utal" - vélekedett Henning Haussmann, a műemlékvédelmi hivatal munkatársa.
A történészek mindeddig úgy vélték, hogy a teutoburgi csata után, amely i.sz. 9 őszén volt, a római légiókat kivonták Germániából, s a birodalom soha többé nem próbálkozott meghódítani a Rajnán túli területeket. Ám a Kalefeld nevű falu közelében feltárt csatamező arról árulkodik, hogy Róma még sokáig nem adta fel hódító terveit. Az elmúlt három hónap alatt a feltárások során hatszáznál több római kori tárgyi emlék, többnyire ókori fegyver, került a felszínre.
A teutoburgi csata során a heruszkok fejedelme, Arminius megsemmisítette Publius Quinctilius Varus konzul három légióját. Varus nem feltételezte, hogy a germánoknak ütőképes hadereje lett volna, így légióit rendezetlenül küldte a csatába. Arminius viszont az időt kihasználva sikeresen összekovácsolta csapatait, ez volt az első eset, hogy germán törzsek összefogtak. Arminius Rómában nőtt fel, így jól ismerte a légiók mozgását, hadrendjét, harcmodorát.
A Varus vezette légiók a Weser melletti táborukból vonultak Aliso (Haltern) castrumba, az úton akadályokba ütköztek, csapdába kerültek. A nehezen mozgó, nehéz felszerelésben lévő légiókat Arminius seregei két nap alatt felmorzsolták. A csata harmadik napján nyílt terepen történt a teljes megsemmisítés. A mintegy 25 ezer főt számláló római haderő néhány katona kivételével megsemmisült. A csata után Varus öngyilkos lett.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nőtörténet
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő
- A Selyemút „Vörös Hercegnője”
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
- Első magyar női pilótaként emelkedett az égbe Steinschneider Lilly
- Véres Mária „sosem volt” örököse
- A nők választójogáért indított 1866-os petíció története
- Az özvegy feltaláló, akinek a mosogatógépet köszönhetjük
- Családfőként és politikusként is helytállt Szilágyi Erzsébet
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57