Mégis állomásoztak római légiók Germaniában
2008. december 13. 16:28 MTI
Ókori római csatamezőt tártak fel Göttingen mellett; a germán törzsek és a birodalmi légiók közötti ütközet, amelyre az i.sz. 3. században került sor, átírja a térség történelmét - jelentette be az alsó-szászországi műemlékvédelmi hivatal.
"A felfedezés fényében minden bizonnyal át kell értékelnünk ennek az időszaknak a történéseit. Ez a drámai ütközet ugyanis masszív római katonai jelenlétre utal" - vélekedett Henning Haussmann, a műemlékvédelmi hivatal munkatársa.
A történészek mindeddig úgy vélték, hogy a teutoburgi csata után, amely i.sz. 9 őszén volt, a római légiókat kivonták Germániából, s a birodalom soha többé nem próbálkozott meghódítani a Rajnán túli területeket. Ám a Kalefeld nevű falu közelében feltárt csatamező arról árulkodik, hogy Róma még sokáig nem adta fel hódító terveit. Az elmúlt három hónap alatt a feltárások során hatszáznál több római kori tárgyi emlék, többnyire ókori fegyver, került a felszínre.
A teutoburgi csata során a heruszkok fejedelme, Arminius megsemmisítette Publius Quinctilius Varus konzul három légióját. Varus nem feltételezte, hogy a germánoknak ütőképes hadereje lett volna, így légióit rendezetlenül küldte a csatába. Arminius viszont az időt kihasználva sikeresen összekovácsolta csapatait, ez volt az első eset, hogy germán törzsek összefogtak. Arminius Rómában nőtt fel, így jól ismerte a légiók mozgását, hadrendjét, harcmodorát.
A Varus vezette légiók a Weser melletti táborukból vonultak Aliso (Haltern) castrumba, az úton akadályokba ütköztek, csapdába kerültek. A nehezen mozgó, nehéz felszerelésben lévő légiókat Arminius seregei két nap alatt felmorzsolták. A csata harmadik napján nyílt terepen történt a teljes megsemmisítés. A mintegy 25 ezer főt számláló római haderő néhány katona kivételével megsemmisült. A csata után Varus öngyilkos lett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.