2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A fosztogatásoktól az iraki tudományos élet pusztulásáig

2008. december 9. 14:07

Öt és fél éve, az iraki háború kirobbanása óta az iraki antikvitások helyzete folyamatos vitatémát jelent a régészek és történészek számára. Az elmúlt évben két régészeti felmérést is - az egyiket májusban, az északi területeken, míg a másikat júniusban délen - végeztek az országban, amelyek eredményei a korábbiaknál is lehangolóbbak lettek.

A májusi kutatás szerint a helyszínek egyik sem mutatta fosztogatás, vagy kiterjedt vandalizmus nyomát. A júniusi jelentés készítésekor az iraki és brit kutatók nyolc helyszínt kerestek fel, és azoknál a háború kezdete óta nem leleték fosztogatás nyomait. Az utóbbi esetben azonban azt is megállapították, hogy a kutatási eredmények alapján nem lenne szerencsés általánosítani a helyzetet: az adott helyeket ugyanis korábban is őrizték, ami viszont távol tartja a rablókat. Éppen ezért az idei tesztek eredményei nem lehetnek reprezentatívak a 10 ezer ismert, és több ezer még feltáratlan régészeti helyszín viszonylatában.

Lawrence Rothfield, a Chicagói Egyetem régésze szerint Hatra, Nimrud és Ninive romjait a 2003-as invázió óta gondosan őrzik, ahogy a déli területen vizsgált Lagas, Ur és Uruk romjait is. A többi régészeti helyszín esetében azonban egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet, és azok védelme semmilyen szinten sincs megoldva. Az iraki-brit kutatócsoport tagja, Elizabeth C. Stone szerint a romokat általában egyáltalán nem őrzik, és látszanak a fosztogatások nyomai.



A kutatónő szerint a probléma gyökere abban keresendő, hogy a 10 ezer helyszínt egy 1500 fős iraki különítmény őrzi, ám mivel az autóikhoz nem biztosítanak üzemanyagot, ezért szinte semmit sem tudnak tenni. Rothfield szerint ráadásul a régészeti helyszínekről a mai napig nem született átfogó elemzés. A helyzetet a katonai műholdképek vizsgálata szinte azonnal megoldhatná, hiszen azokon részletesen látszódnak a fosztogatások, vagy az illegális ásatások nyomait, ám a fotókat a hadsereg nem osztja meg a kutatókkal.

A szakembereknek ezért a kereskedelemi forgalomban is elérhető műholdképekhez kell fordulniuk, ezek beszerzése azonban nem könnyű: a csillagászati áron elérhető képek ritkaságnak számítanak, ráadásul a legtöbbjük 2003 előtt készült, így erre a célra tökéletesen alkalmatlanok.

A felmérések szerint a kereskedelmi embargó, és a nemzetközi műkincspiac árgus figyelme miatt a csempészések korszakának leáldozott - ez persze továbbra sem tartja vissza a feketepiacon könnyen vevőt találó fosztogatókat. Ebben segített a nemzetközi közösség is, akik 2003-ban, a Bagdadi Múzeum kifosztása után - amelynek volumenét minden bizonnyal nagyon eltúlozták, bár az amerikai hadsereg zárolt információi miatt a mai napig nem tudni, mi is történt a város kulturális kincseivel - zárlatot rendeltek el az agyagtáblákra, és ősi mezopotámiai kincsekre.

A jelentések szerint a legtöbb kárt nem is a fosztogatók, hanem az amerikai hadsereg okozta, amelynek tankjai nemcsak hogy Babilon falait rongálták meg, de sokszor értékes, több ezer éves épületeket romboltak le, firkáltak össze, vagy használtak lőszerraktárnak. Emellett a táborok kiépítésekor nagyon sok értékes régészeti lelet került elő, amikre egyáltalán nem figyeltek oda: a Babilon mellett épített hat hektáros bázis leleteiről a mai napig nem lehet tudni semmit - állítják a kutatók.

Zainab Bahrani, a Columbia Egyetem iraki születésű szakértője szerint a rombolás teljes mértékét a megszállás végéig nem lehet felmérni: a kérdést kölcsönös politikai villongások nehezítik, és fogják lehetetlené tenni a jövőben is, hiszen a károk mértékét az amerikaiak bűnbakká tétele érdekében valószínűleg felnagyítják majd. Ráadásul a régészeti fosztogatások csak a jéghegy csúcsát jelentik, mert a háború alatt szisztematikusan pusztították el a levéltárak, könyvtárak, és egyetemek anyagait is, és a helyi tudományos élet tagjait is vagy megölték, vagy száműzetésbe kényszerítették. Az iraki helyzet rendeződése után ezért a helyi régészet teljes újraszervezésére, vagy újbóli megalapítására lehet majd szükség.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár