A vörösterror 133 napja

A tévében keresik Heródes sírját

2008. november 19. 07:55

A National Geographic Channelen december 14-én, vasárnap este 9-kor bemutatandó Heródes elveszett sírja az izraeli régész, Ehud Netzer izgalmas kutatómunkáját tárja elénk, aki a szervezet támogatásával immár három évtizede nyomoz az uralkodó nyughelye után az évezredek emlékeit szemünk elől elrejtő, de egyben meg is őrző homokrétegek alatt.


Nagy Heródest a Biblia egyik legelvetemültebb gonosztevőjeként tartjuk számon, kinek nevéről elsőként a két évnél fiatalabb betlehemi kisdedek Máté által leírt meggyilkolása jut eszünkbe. Bár a történetet csak kevés tudós tartja valóságosnak, a neki tulajdonított vérengzés árnyékában legtöbbünk előtt elsikkad a tény, hogy Heródes a világtörténelem egyik legnagyobb építészeti lángelméje volt. Az általa emeltetett erődítmények, templomok és városok oly merészek és bravúrosak, hogy napjaink építészei és mérnökei is ámulva tekintenek rájuk. Az uralkodó nevéhez fűződő rengeteg jól ismert alkotás mellett azonban mindmostanáig ott kísértett egy rejtélyes kérdés, melyre eddig nem sikerült válaszoni: Hol van a sírja?

Netzernek illusztris segítőtársa akadt munkája során: Josephus Flavius, az i.sz. 1. századi jeruzsálemi történetíró. Josephus írásainak köszönhetően Heródes az Újszövetség legjobban dokumentált alakja; többet tudunk róla, mint magáról Jézusról. Josephus leírta Heródes életét, halálát, sőt még a temetési szertartását is, mely a Herodimumban ér véget; a sír pontos helyéről azonban a korabeli tudós nem tesz említést. A síremlék felkutatásakor Netzer így jobb híján saját hatalmas tudására támaszkodott, melyet a Heródeshez kötődő klasszikus helyek - Caesarea, Maszada, Második templom, Jerikó - kiásása során halmozott fel.

Az ókori Júdeában és környékén Heródes 22 világszínvonalú templomot, palotát és várost építtetett. Maszadánál egy hegytetőn álló egyszerű várat alakított át erődített palotakomplexummá, mely - helyzeténél fogva - dacolni látszik a gravitációval. Caesareánál a Földközi-tenger egyik legnagyobb mélyvízi kikötőjét építette meg, oly hatalmas szakértelemmel, hogy az alkotást sokan az ókori világ hét legnagyobb csodája közé sorolják. A jeruzsálemi Második templom kibővítésével kora egyik leghatalmasabb vallási épületegyüttesét hozta létre, mely mellett Róma gigantikus, 26 futballpályányi kiterjedésű pogány szentélyei is eltörpülni látszanak. Végül pedig a Herodium képében a világ egyik leghatalmasabb palotakomplexumát hozta létre, melyet végső nyughelyéül is választott.

A Heródes elveszett sírjában látványos számítógépes ábrák keltik életre a méltatlanul homályban maradt uralkodó lenyűgöző építészeti remekeit.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!