Graffitisek célpontjai lettek az athéni romok
2008. október 15. 12:07
A hatóságok szerint a firkálmányok megjelenésével modern tragédia sújtja Pallasz Athéné városát, de a művészek, akik egyre több helyen hagyják hátra jeleiket az ókori értékeken azt állítják, hogy ők csak a modern múzsák kihívásainak szeretnének megfelelni.
A görög templomok és régészeti helyszínek eddig többé-kevésbé megmenekültek a graffititől, és a tagektől, azaz a művészinek szánt aláírásoktól és firkálmányoktól. Mostanra azonban már tűrhetetlenné vált a helyzet, és több helyen, így Athénban is kritikussá vált a helyzet.
Azt a kérdéssel foglalkozók sem felejtik el, hogy az országban 1810 körül jelent meg az első hasonló karcolás, amikor egy ifjú látogató Athéntől délre, a Szounio öbölben Poszeidón templomának oszlopába karcolta bele a nevét. Akkor persze még nem tudhatta, hogy az ő aláírása is a kulturális örökség részévé válhat. Lord Byron szignója máig büszkeséggel tölti el a régészeket, ám a mai pályázóknak nem örülnek ennyire. A görög kulturális örökségért felelős hivatalt vezető Miranda Karatza régész szerint Byron csak aláírását hagyta hátra, míg a mai "művészek" firkálmányai nem többek közhelyes szlogeneknél.
A görög fővárosban a graffiti műfaja régóta jelen van, és az korábban nem volt számottevőbb a más városokban megszokottnál, mára viszont az önjelölt művészek szinte az összes épületet összefirkálták aláírásaikkal. A szakértők szerint ez a fajta művészet a hip hop, és más utcai stílusokkal együtt jelent meg az 1990-es években, de a legnagyobb felfutását a 2004-es olimpia alatt tapasztalták.
Ez sokáig nem is volt zavaró, míg mostanra már a turistalátványosságokon, és műemlékeken is megjelentek a hasonló megjelölések. A városi köztisztaságiak elmondása szerint havonta egyszer minden hasonló műemléket lemosnak, és egy hasonló akció közel 2000 euróba kerül. Az emlékművek esetében a helyzet sokkal problémásabb, hiszen azokat gondosan, sokszor restaurátori precizitással kell megtisztítani, így egy hasonló kezelés akár az előbbi összeg tízszeresébe, 20 ezer euróba is kerülhet. Ráadásul a graffitik festéke sokszor beleivódik a porózus kőzetekbe, így azokat minél később távolítják el, annál nagyobb kárt okoznak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.