Élőáldozatot helyettesítettek a bronzkori agyagfigurák

A leletek alapján abban az időben a hatvani kultúra népe lakta a vidéket. Pálinkás Tibor, az ásatás vezetője, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria igazgatója a lapnak elmondta, hogy több okból is jelentős ez a kutatás: egyrészt ezt a korszakot még nem tárta fel ásatás a mikrorégióban. Néhány lelet véletlenül bukkant elő a környéken, például Ipolyvisken, de tudatos kutatás még nem folyt. Több éves előkészítés után július közepétől augusztus végéig folytak a munkálatok.

A gazdag leletanyagot kínáló terület a temetődomb északkeleti oldalán található, nem messze a nemzetközi főúttól. Egy építkezés során, a telken megkezdett földmunkák során találtak néhány tárgyat. A gödrök oldalában szépen kirajzolódtak az elszíneződött talajrétegek, amelyek egyértelműen elárulták: itt valaha egy falu létezett. A kutatás 15x15 méteres alapterületen zajlott, a tárgyak 0,5-1,5 méteres mélységből bukkantak elő. A feltárásban nyolc brit régészhallgató is részt vett Mark Graham vezetésével. A Grampus Heritage alapítványon keresztül 2000-től töltik kötelező szakmai gyakorlatukat Ipolyságon a szigetország leendő régészei.

A nyolc év alatt 120 egyetemista látogatott a városba, eddig főként a 13. században épült premontrei monostorban dolgoztak. A szakmai konzultáns szerepét Jozef Urminský, a galgóci Honismereti Múzeum igazgatója vállalta. A most feltárt objektumban bronzöntéssel is foglalkoztak. Rengeteg bronztárgy töredékét találták meg. A bronz ekkor nagyon értékes volt, ezért gondosan gyűjtötték és újraolvasztották a már elhasznált tárgyakat.

Ráleltek egy másik mesterember műhelyére is, aki fonáshoz használt orsók gombjait készítette. Kerámiacserepeket formázott korong alakúra, majd keresztülfúrta a közepét, és egy bot került a nyílásba. Ez az orsó szinte pontosan olyan, amilyet még száz évvel ezelőtt is használtak. Több féltermék jelezte a munkák különböző fázisait. Korong alakú, de csiszolatlan peremű, félig vagy teljesen átfúrt, lesimítatlan tárgyak kerültek felszínre.

Mintegy ezer tárgy került elő az ásatások során. A leletek 2009-től a Honti Múzeum állandó kiállításának hozzávetőleg a negyedét alkotják majd. Ritka lelet az agyagból készült számos állatfigura. 16 darab bukkant elő a tehénre, birkára, kutyára emlékeztető szobrocskákból. Főként sérülten, de négy-öt darab szinte teljesen épen került felszínre. A kutatások szerint a figurák nem esztétikai célokat szolgáltak, hanem élő állatok helyett áldozhatták fel azokat.