Római lábnyom Bátaszékről

A leletek közül a legkülönlegesebbnek egy eredetileg életnagyságúnál nagyobb bronzszoborhoz tartozó több ujjtöredék és egy római lábnyomot megőrző tégladarab számít. Az ásatást a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) munkatársai végzik Majerik Vera régész vezetésével.

Az már korábban is ismert volt, hogy ezen a területen vezetett keresztül egy fontos római kereskedelmi és hadi út, amelynek egyik mérföldkövét a közeli majorban találták meg. A terület felderítéséhez korábban a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeum készíttetett légifelvételeket, amelyeken a szántóföldi növényzet jól láthatóan kirajzolta a felszín alatt még takarásban levő nagyobb objektumokat. A szabályos négyzetek egy-egy római kori épületegyüttes földművének maradványaira utalnak.

"A terepbejárási adatok és a légi felvételek alapján azonosítható lelőhely a Lajvér patak medrének áthelyezése során került a földmunkák sávjába. Az új meder kiásásával az egész lelőhely megsemmisül, így csak az azonnal elkezdődött régészeti feltárás biztosíthatja a leletek, illetve a római kori emlékek értékes történeti információt hordozó adatainak megmentését" - áll a KÖSZ közleményében.

A lábnyom

A feltárás még csak az elején tart, de már eddig is látványos eredmények születtek. Az eddig előkerült több mint ezer kisebb fémlelet, köztük meghatározó mennyiségben pénzérmék és egyéb tárgyak alapján már most megállapítható, hogy az i.sz. 2-3. században igen élénk áruforgalom lehetett a Római Birodalomnak ebben a szegletében is.

Az egyszerű katonai támaszpontokról, de még a kisebb gazdasági és lakóépületekből is szokatlan mennyiségű pénz és terra sigillata - finomkerámia, a római kor porcelánja - bukkant elő. Ennek alapján feltehető, hogy ezen a területen eredetileg esetleg egy fontosabb, megerősített kereskedelmi csomópont, piachely volt. A feltárás során megfigyelhető részletek sokban pontosítják, kiegészítik azt a képet, amely a 2-3. századi Pannonia hétköznapjairól, a kereskedelmi áruforgalomról, a tárgykultúráról eddig ismert volt.

A kutatók arra is rámutattak, hogy a pontosabb következtetésekhez nem elegendő összeszedni a földben található töredékeket, feltárni az épületek romjait, hanem a leletanyag helyzetét, egymáshoz való viszonyát is meg kell figyelni, rögzíteni, dokumentálni, "hogy a következő nemzedékek is olvashassák azt a könyvet, amelyet a Szakszolgálat régészei most nyitnak ki az ő számukra is".