7 végzetes pillanat

Hétvégi várkalauz: Zalavár

2008. február 1. 14:00

A Kis-Balaton természetvédelmi terület közvetlen közelében fekszik Zalavár község, mely napjainkban már csak a nevében őrzi a régmúlt időkben itt létezett erődítmény emlékét. Lapozzuk hát fel a krónikákat, hogy - összevetve a modern időkben végzett műemlékvédelmi kutatások eredményeivel - megismerhessük az egykoron itt zajló eseményeket.

A térségben a kora középkorban hatalmas területek álltak víz alatt, mocsaras vidékké változtatva a Zala folyó völgyét. Ebből csak néhány magasabban fekvő sziget vált alkalmassá emberi letelepedésre. Ezek egyikét választotta új rezidenciájául a frank birodalom hűbérese, Pribina nyitrai herceg, miután 840 körül elűzték székhelyéről a morva törzsek. A korabeli forrásokban `Mosaburch vagyis Mocsárvár` néven szereplő erődítmény falát a talajba mélyen levert facölöpök alkották, amelyek hézagait kövekkel töltötték ki. A védett terület oltalmában emelt lakó és gazdasági épületek között kapott helyet a 850-ben Liutprand salzburgi érsek által felszentelt Szűz Mária templom is.

Légifotók a Civertan oldalán

Az erősséget a magyar honfoglaló törzsek a 10. század elején megszállták és saját hatalmi berendezkedésük részeként előbb udvarházzá, majd ispánsági várrá alakították. Újabb bazilikát is emeltek a romba dőlt régi épület helyén. Egy 1137-es keltezésű oklevélben említik két katonai vezetőjét, Salamon és Sau századosokat, akik hadjárat idején a kardforgató szabad várjobbágyokat vezették. A vár 1443-ban a Rozgonyi főnemesi család magánbirtokába került, majd a mohácsi csatavesztés után betagolódott az egyre nagyobb területeket meghódító törökök ellen felállított végvárrendszerbe.

A vár Turco hadmérnök vázlatán

Szerencsés módon fennmaradt a bécsi Haditanács által kiküldött Giulio Turco itáliai hadmérnök vázlata, amelyben részletesen feltünteti az oszmán hadak által gyakorta fenyegetett végházat. Az alaprajz szerint a templom melletti vaskos őrtoronyból vigyázták a vidék nyugalmát és a közeli átkelőhelyet. A belső várat négyzetes kőfal vette körül, sarkain kisméretű rondellákkal, míg a sokkal nagyobb területű külső várat palánkfalak kerítették.

1958 előtti fotón

Az elkészült végvár azonban nem számított komolyabb erősségnek, az 1553-as leltár szerint mindösszesen két tarack és ötven szakállas puska állt a keresztény vitézek rendelkezésére. Pedig rájuk fért volna a segítség, hiszen az 1600-as esztendőben veszedelmes szomszédságot kaptak, a hadászati fontosságú Kanizsa várát elfoglaló muzulmánok képében. Mindennapossá váltak az összecsapások a magyar és a rendszeres rablóportyákra induló török lovasok között. A mérhetetlen szenvedésnek csak a 17. század végén, a hódoltság megszűnte vetett véget.

Ezután a katonai szempontból feleslegessé váló, de a rebellióra hajlamos magyaroknak támaszpontul szolgáló várakat sorra robbanttatta fel a császári Haditanács. Így pusztult el 1702-ben Zalavár is, amelynek maradék köveit a bencés rend vitette el, hogy a Zalaapátiban létesített új kolostorának anyagául szolgáljon. A lelőhely feltárását az 1950-es évektől kezdték el, és napjainkban szabadtéri történeti parkként fogadja a látogatók seregét.

Megközelítés

Zalavár a Google Térképeken

Web: www.civertan.hu

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!