I. Pál (orosz cár)

(1754 - 1801)

I. Pál orosz cár 1754. október 1-jén Szentpétervárott született a Holstein-Gottorp-Romanov-házból. Apja III. Péter cár, anyja II. Katalin cárnő volt (aki 1762-ben puccsal vette át a hatalmat és megölette a férjét, III. Pétert is).

Pált az anyja távol tartotta az államügyektől. mert utódául nem őt, hanem a fiát (mármint az unokáját), a későbbi I. Sándort kívánta kijelölni. 1796-ban azonban mégis sikerült Pálnak az udvari csoportok maga mellé állításával a hatalmat átvennie és cárrá koronáztatnia magát. Pál önkényes, reakciós uralkodó volt, semmiben nem tűrte az ellenvetést. Külpolitikai tervei között mindenképpen a területi terjeszkedés állt, egy délibábot is kergetett, hogy meghódítja Itáliát. A török szultánnal megegyezett, hogy az orosz flotta a Fekete-tengerről kihajózhasson a szorosokon át a Földközi-tengerre. I. Pál hajóhada Usakov admirális parancsnoksága alatt elfoglalta a Ion-szigeteket, majd Nápolyt is.

Oroszország bekapcsolódott a Franciaország elleni második európai koalícióba. 1799-ben az orosz hadsereg Szuvorov marsall parancsnoksága alatt átkelt az Alpokon és több győzelmet aratott Észak-Itáliában a franciák felett. A Svájcba betört oroszok azonban vereséget szenvedtek, s közben Anglia megszállta Málta szigetét, mire I. Pál kilépett a Napóleon-ellenes koalícióból. 1800-ban Franciaországhoz közeledett. Angolellenes politikája elégedetlenséget váltott ki az Orosz nemesség körében, mivel Anglia volt az orosz nagybirtokokon termelt mezőgazdasági termékek legfontosabb felvevőpiaca. Szeszélyei és kegyetlenkedései csak növelték a népszerűtlenségét.

1801. március 12-én Pahl herceg, Pétervár kormányzója által szervezett összeesküvés I. Pált meggyilkolta. Az összeesküvést és a gyilkossági tervet I. Pál fia, I. Sándor trónörökös és Whitworth pétervári angol követ is ismerte. I. Pált a fia, I. Sándor követte a trónon (uralkodott: 1801-1825).

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?