Oroszországba megy az Elgin-kincs egy szobra

Neil MacGregor, a londoni múzeum igazgatója, aki elkísérte az athéni Parthenonról származó, fej nélküli istenszobrot a fennállásának 250. évfordulóját ünneplő oroszországi múzeumba, a BBC rádiónak pénteken kijelentette: az orosz nép most első ízben tekintheti meg az európai művészet e fenséges alkotásának egy darabját. Hozzátette: reméli, hogy ez a görög kormányt is örömmel tölti el, hiszen hatalmas új közönségnek sikerül most bemutatni az ókori Görögország e nagyszerű művét.

"Azok is megérthetnek most valamennyit a görög civilizáció óriási vívmányaiból, akik egyébként soha nem juthatnának el Londonba vagy Athénba" - fogalmazott a British Museum igazgatója. Neil MacGregor az Ermitázs honlapjának blogrovatán közölt bejegyzésében is méltatta az eseményt. Kiemelte, hogy a British Museum 1759-ben, az Ermitázs alig öt évvel később nyílt meg, "így szinte egymás ikrei (...) az európai felvilágosodás első nagy múzeumai".

Az Elgin-kincs a British Museum hatalmas gyűjteményének talán legvitatottabb kollekciója. Az athéni Parthenon frízeinek és szobrainak egy részét Sir Edward Elgin angol diplomata vásárolta fel, amikor a XIX. század legelején a brit birodalmat képviselte nagyköveti rangban a térséget akkoriban fennhatósága alatt tartó török portánál. A Londonba szállított műemlékeket később a brit kormány vásárolta meg és ajándékozta a British Museumnak.

A modern Görögország hivatalos álláspontja szerint azonban az Elgin-kollekció elszállítása nem törvényes adásvételnek, hanem lopásnak - vagyis bűncselekménynek - számít, és ezért a kincseket vissza kell szállítani Athénba. Görögország három évtizede folyamatosan követeli Londontól - nem egyszer diplomáciai nyomásgyakorlással is - a márványok visszaadását. A görög kormány tíz évvel ezelőtt különösen erőteljes kampányba kezdett, azzal érvelve, hogy a kincsnek a 2004-es athéni olimpia idején már a görög fővárosban lenne a helye.

Ez az érv sem hatott, és a British Museum azóta sem hajlandó lemondani a tulajdonjogokról. Az ügy néhány hete újabb fordulatot vett. Kosztasz Taszoulasz görög kulturális miniszter október közepén bejelentette, hogy Görögország az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO közbenjárását kéri Nagy-Britanniánál, és ha ez nem jár sikerrel, bírósághoz fordul.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig