Einsteinnek fogalma sem volt róla, hogy szeretője a szovjeteknek kémkedhetett

2017. június 27. 17:00

Albert Einstein vitathatatlanul zseni volt, ám amikor a kapcsolatokról volt szó, ugyanolyan problémákkal találta szembe magát, mint bármelyikünk. Egy nem sokkal halála előtt legközelebbi barátja, Michele Besso családjához küldött levélben a fizikus szívbemarkoló sorokban ecsetelte házasságai kudarcát, valamint kifejtette, mennyire ritka az „éles intelligencia” és a „harmonikus élet” kombinációja. 

Einstein és Konyenkova
Einstein és Konyenkova

Einstein a levélben kevés, vele kapcsolatos dokumentumban olvasható betekintést enged komplikált szerelmi életével kapcsolatos érzéseibe, többek között első feleségével való szakításáról, unokatestvérével való házasságkötéséről és egy feltételezett szovjet kémmel való kapcsolatáról megosztva információkat.

Einstein és Michele Besso először Zürichben, diákkorukban találkoztak az 1890-es évek végén, majd később Bernben, a svájci szabadalmi hivatalban váltak közeli barátokká. 1905-ben, amikor Einstein publikálta az univerzumról való ismereteinket alapjaiban felforgató négy tanulmányát, mindössze egyetlen közreműködőt ismert el: Bessót.

A két férfi között azonban nem csak tudományos kérdésekben folyt diskurzus. Einstein például gyakran számolt be barátjának magánéletéről. Barátjának írt az első feleségével, Milena Mariccsal való szakításáról, amely részben Einstein hűtlenkedései, többek között az elvált unokatestvérével, egyben későbbi feleségével, Elsával folytatott viszonya miatt következett be. A pár két fia, ifjabb Albert és Eduard jövőjéért aggódó Besso igyekezett közvetítőként fellépni Einstein és Milena között. A fizikus és családja közötti konfliktus egy alkalommal elérte azt a pontot, hogy a családfő egy alkalommal már nem is akart feleségéhez és fiaihoz hazautazni karácsonyra. Abban, hogy Einstein meggondolta magát, és mégis hazautazott, Besso, valamint a tudós egy másik barátja, Heinrich Zangger is kulcsszerepet játszott. 

Egy 1916 júliusában Bessónak írt levelében Einstein megköszönte barátjának, hogy Milena és a gyerekek mellett volt, amikor kellett, ugyanakkor kijelentette, a válás az egyetlen útja annak, hogy elkerüljék az összeomlást. Einstein a levelet egy kvantumelméletről szóló viccel zárta. És ezt követően is időről időre feltárta barátja előtt emberi oldalát: aggódott a pénz miatt, megbeszélte fia továbbtanulásának lehetőségeit és újabb időpontokat keresett a barátjával való találkozásra. 1936-ban, miután már évek óta nem írt Bessónak, a „matematika kis ördögét” okolta a jelentős késedelemért (életrajzírói szerint Elsa állapotának kritikusra fordulása is letaglózta a tudóst – a feleség év végén szív- és veseelégtelenségben halt meg).

Elsa halálát követően, a második világháború hajnalán a tudós a munkájába temetkezett. 1938. július 10-én – immár a Princetonról – azt írta barátjának, hogy ha nem lenne a munkája, nem lenne kedve tovább élni. Einstein ekkoriban már kapcsolatban volt Margarita Konyenkovával, egy feltételezett szovjet kémmel. Kapcsolatukra 1998-ban derült fény, amikor a Sotheby’s Einstein kilenc, Konyenkovának 1945-46-ban írt levelét bocsátotta aukcióra.  

Aláírt fotók 1936-ból

Bár egy neves orosz szobrász, Szergej Konyenkov felesége volt, Konyenkovának számos befolyásos személyiséggel, többek között a híres zeneszerzővel, Szergej Rahmanyinovval is viszonya volt. Feltételezések szerint a szovjeteknek kémkedett Lukas néven, és azzal volt megbízva, hogy kerüljön közel a Manhattan-tervet vezető J. Robert Oppenheimerhez. 

Pavel Szudoplatov egykori magas rangú szovjet titkosszolgálati tiszt 1995-ben megjelent önéletrajzában, a Különleges feladatokban tett arra utalást, hogy küldetése, az amerikai nukleáris programról való adatgyűjtés részeként Konyenkovának Oppenheimer, valamint más, átala a Princetonon megismert amerikai tudósok bizalmába kellett férkőznie.

Einstein közvetlenül nem vett részt az atombomba kidolgozása érdekében elindított Manhattan-tervben, így nem egészen világos, mit remélt Konyenkova a kapcsolattól, a levelekből azonban kiviláglik, hogy Einsteint New Yorkban bemutatta a szovjet konzulnak. A levelekben semmi nyoma annak, hogy a tudós tudta, vagy akár csak sejtette, hogy Konyenkova potenciális kém volt, azt azonban megtudhatjuk, hogy saját és szeretője keresztnevének első betűiből megkreálta a maguk megnevezésére az „Almar” szót.

Einstein és Konyenkova 1935-ben találkoztak először, az azonban kérdéses, hogy viszonyuk Elsa halála előtt kezdődött-e. Bárhogy is volt, tény, a férji szerepben megfigyelhető hiányosságai nagyon nyomták Einstein szívét élete vége felé, ez derül ki legalábbis utolsó, 1955. március 21-én írt, hat nappal Besso halála után, valamint egy hónappal saját halála előtt írt leveléből.

Az utolsó levél

„A harmonikus élet ajándéka ritkán párosul ilyen éles intelligenciával” – írta Besso fiának és húgának. „De amit én legjobban csodáltam benne [Michele Bessóban] férfiként, az azon körülmény volt, hogy hosszú évekig nemcsak békében, hanem tartós egyetértésben is élt a feleségével – ez olyasvalami, amiben én kétszer is szégyenteljes kudarcot vallottam” – tette hozzá.  Einstein és Besso 1903-tól 1955-ig folyó levelezése az általános és speciális relativitáselméletre, a kvantummechanikára, az egységes térelméletre, valamint számos más tudományos kérdésre is kiterjedt, amelyet egy nem természettudományos érdeklődésű embernek meglehetősen nehéz dekódolni.

Magazin
 

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Az utolsó levélAláírt fotók 1936-ból
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma