Szende László

Interjú Oborni Terézzel

Miért éppen a kora újkori Erdélyt választottad kutatási témának?

A kora újkori Erdély története felé fordulásom a levéltárosi tevékenységemnek köszönhető. Egyszerűen beleszerettem a korszakba! Egy idő után úgy éreztem, hogy az iratanyagban szereplő személyeket – nem csak a fejedelmeket és a komoly tisztviselőket, hanem a kisembereket is – már-már személyesen ismerem. Ez közel hozta magát a sok évszázaddal korábbi időszakot. Akkoriban azt gondoltam, hogy rendben van, ha egész életemben ezt fogom csinálni.

...magam is csempésztem ki hátizsákban a három kötetes Erdély történetét...magam is csempésztem ki hátizsákban a három kötetes Erdély történetét

 

Akkoriban az Erdéllyel való foglalkozás politikailag nem volt veszélyes?

Nem, ez már a nyolcvanas évek második fele, kilencvenes évek eleje. Ugyanakkor ez volt az az időszak, amikor könyveket nem volt szabad kivinni, ennek ellenére magam is csempésztem ki hátizsákban a három kötetes Erdély történetét. Ez úgy történt, hogy a kupéba érkező vámvizsgálókat már előre összerakott, kávét, szappant és egyéb tisztálkodószert tartalmazó kis csomagok várták, ezekkel lehetett lekenyerezni őket. Ilyenkor nem nyúlkáltak bele olyan mélyen a hátizsákunkba, mint egyébként.

Hogyan látod a kora újkori Erdély szerepét?

Mi a mai mentalitásunkkal, mai kérdésfelvetéseinkkel tökéletes válaszokat akarunk: vagy ez valami, vagy az. Nem kell azonban feltétlenül mindent fekete-fehér módon meghatároznunk. Miközben Erdély az Oszmán Birodalom vazallusa, ahhoz is sajátos módon kötődik, nem úgy, ahogyan a többi vazallus állam. A korábbi Magyar Királyság területéből leszakadt, sajátos államiság formálódott ki, és az általam vizsgált szerződések mindig úgy fogalmazzák meg Erdélyt, mint egy olyan tartományt, amelyre a Magyar Királyság mindig is igényt tart. Egy külföldi állammal teljesen más a kapcsolata, mint egy olyan országgal, amely mégis csak egy másik magyar haza, hogy egy korabeli megfogalmazással éljek. A kapcsolatok alakulását különböző időmetszetekben kell megnézni.

Ha a szűkebb kutatási területedet nézzük, a kormányzattörténet nem tartozik a legizgalmasabb dolgok közé. A pénzügyigazgatás, a különböző elszámolások eléggé száraz anyagnak tűnnek.

A levéltár szakon nagyon alapos kormányzat-, hivatal- és igazgatástörténet képzést kaptunk. Ehhez még hozzá tenném a különböző a dolgok és jelenségek rendszerezéséhez fűződő vonzalmamat is: szeretek mindent összefüggéseiben elhelyezni és látni. Mindig nagyon érdekeltek az ok-okozati összefüggések, az ezzel járó nehézségek kihívás-jellege, a felfedezés öröme. A hallgatóimnak is azt szoktam mondani, hogy a kormányzattörténet a csontváz, az eseménytörténetet csak erre lehet ráhúzni. Akár egy instrukció, egy jelentés értelmezésével ezt a vázat ki lehet egészíteni, ami számomra rettentő nagy szellemi érdeklődést jelent. Munkahelyem, az MTA Történettudományi Intézete ideális terepet biztosít a kutató- és a műhelymunkához. Nagy váltást jelentett az életemben, amikor 2004-ben ide kerültem, mert addig is végeztem kutatómunkát, de más keretek között. Valójában mostanra ért meg bennem az, hogy látom és érzem, mit jelent egy kutatóintézetben dolgozni. Nagyon-nagyon jó most a kora-újkori osztály, a kollégákkal nagyon sokat beszélgetünk, hatással vagyunk egymásra.

A teljes cikk a 2010 TéL számunkban olvasható.

Rendelje meg a kiadványt!
megrendelem a számot
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma