Hatszáz éves jubileumát ünnepli Tolna városa
2024. március 11. 13:32 MTI
Hatszáz éves fennállását ünnepli idén Tolna város, a háromnapos jubileumon többek között megáldják a nemrég felújított Szentháromság-szobrot.
Tolna községháza. Fotó: Fortepan / Lissák Tivadar
Korábban
Az évfordulót annak az írásos emléknek a keletkezésétől számítják, amelyben elsőként városnak nevezik Tolnát; ez a dokumentum egy 1424. május 25-én kelt, Zsigmond korabeli oklevél. A településen 2007 óta e dátumhoz közeli napon, május utolsó szombatján rendezik a város napját.
Tolna az elmúlt több mint fél évezredben virágzó város volt, a 15. században a mai lélekszámhoz közelítően nyolcezer lakost számlált, s bár később jelentőségét vesztette, a 18. századtól ismét fejlődésnek indult – mondta az MTI-nek Appelshoffer Ágnes (Fidesz-KDNP) polgármester.
Hozzátette, a Tolna név - amelyet városként egyedüliként őriz a település - középkori, latinos formáját, a Thelenát és a római erősség nevét, Alta Ripát a mai napig használják utca- és intézménynevekben.
Elmondta, Tolna 2013 óta újra járási székhely, de Szekszárddal annak közelsége miatt nem tudja felvenni a versenyt a kereskedelemben, a szolgáltatásokban.
Hangsúlyozta, hogy egyedülálló az egykori huszárlaktanyában kialakított kulturális központ, és jelezte: a következő években várhatóan több mint négymilliárd forint európai uniós forrás érkezik a városba.
A polgármester megemlítette: neves tolnai szülöttként tisztelik mások mellett Wosinsky Mór (1854-1907) régészt, Bezerédj Pál mezőgazdászt (1840-1918) a selyemgyártásban játszott szerepéért, Tóth János (1930-2019) Kossuth-díjas operatőrt és Parti Nagy Lajos írót.
A városháza tájékoztatása szerint az évforduló programjait május 24. és 26. között tartják majd. Hagyományosan a város napján, ünnepi közgyűlésen adják át a városi kitüntetéseket.
Azon a hétvégén áldja meg Bábel Balázs kalocsai érsek a nemrég felújított, kétszáz éves Szentháromság-szobrot.
Szerveznek elszármazottak találkozóját, helytörténeti kiállítást, koncerteket és gyermekprogramokat is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap