Gestapo-főhadiszálláson kötött házassággal verte át a nácikat az ellenállás hősnője
2016. augusztus 25. 17:05
1943. június 23-án egy harmincéves, kockás kosztümbe és kalapba öltözött nő sétált be a Gestapo lyoni főhadiszállására. Miután felmutatta hamis személyazonosító okmányait, betessékelték a „lyoni mészárosként” ismertté vált Klaus Barbie elé. A helyi Gestapo-vezérrel való találkozás csak az első lépés volt a fiatal nő bátor, a férje, Raymond, valamint az ellenállás több tagjának náci fogságból való kiszabadítása érdekében szőtt tervében. A megszállókkal bátran szembeszálló Lucie Aubrac története.
Korábban
Az első szökés
Lucie Bernard (az Aubrac nevet később vette fel) 1912-ben született az észak-franciaországi, Párizstól délkeletre fekvő Châtenay-sur-Seine-ben. A már tinédzserként is rebellis hajlamú lány 19 évesen, szülei akarata ellenére egymaga utazott Párizsba, hogy a Sorbonne-on tanuljon. Siân Rees, a nemrég megjelent Lucie Aubrac: The French Resistance Heroine Who Outwitted the Gestapo (Lucie Aubrac: a francia ellenállás hősnője, aki túljárt a Gestapo eszén) című könyv szerzője szerint az elutasítás (franciául: le refus) Aubrac egész életét meghatározta – olvasható a History.com cikkében.
A nagy gazdasági válság alatt a párizsi szegénységet látva a Francia Kommunista Párthoz csatlakozó Lucie, miután lediplomázott a Sorbonne-on, egy strasbourgi állami középiskolában kezdett tanítani. 1939-ben beleszeretett egy tehetős zsidó család mérnöknek tanuló gyermekébe, Raymond Samuelbe. A lány még ugyanabban az évben ösztöndíjjal az Egyesült Államokba utazott volna, ám négy nappal indulása előtt, 1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, és hamarosan kitört a második világháború. Az amerikai utazás helyett Lucie – a hadsereg orvosait meggyőzve, hogy hordágyon szállítsák el, mivel civilként nem utazhatott volna – visszament Strasbourgba, ahol aztán decemberben hozzáment szerelméhez.
1940-ben a náci Németország lerohanta Franciaországot, amely már június 22-én a fegyverszünet megkötésére kényszerült. Raymond egyike volt annak a mintegy kétmillió francia katonának, akiket a németek a harcok hetei alatt foglyul ejtettek. Lucie tudta, meg kell mentenie férjét, mielőtt egy, a Harmadik Birodalom területén felállított fogolytáborba szállítanák, ezért – ismét vállalva a veszélyt – férje fogva tartásának helyszínére, Sarrebourgba sietett. Rövid látogatása alatt diszkréten átadott Raymondnak egy gyógyszert, amelytől a férfi belázasodott. Amikor átszállították egy kórházba, Lucie becsempészett férjének egy álruhát, amelyben Raymond ki tudott szökni. A fiatal pár ezt követően egy olyan hotelben szállt meg, ahol a vendégek többsége német tiszt volt, majd vonaton Lyonba, az ún. szabad zóna, vagyis a német bábkormány által irányított Vichy-Franciaország legfontosabb városába szöktek.
1940 őszén aztán Lucie az elsők között csatlakozott a francia ellenálláshoz. Miközben földalatti szabadságharcosként a Vichy-rezsim megdöntésén fáradozott, feleségként, anyaként (fia, Jean-Pierre, becenevén Boubou 1941-ben született meg) és tanárként is helytállt. A mozgalmat a Libération nevű lap kiadásában való közreműködéssel, csomagok továbbításával, propagandaanyagok terjesztésével, valamint foglyul ejtett ellenállók kiszabadításával segítette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap