Hónap: május • Nap: 01
381. május 1.
A Szentháromság tisztelete kötelezővé válik
A II. ökumenikus zsinaton a püspökök szentesítették az I. Theodosius császár által 380 februárjában hozott rendeletet, amely valamennyi római alattvalót felszólít a keresztény Szentháromság elfogadására, a 325-ben megtartott nicaeai zsinatnak megfelelően. A császár ezzel a rendelettel megkísérli a Római Birodalom válságos időszakában a nép vallásos egységét megteremteni. A Szentháromság-tant - aminek lényege az Atya, a Fiú és a Szentlélek egysége - ezzel valamennyi keresztény érvényes hitvallásává és államilag támogatott vallássá emelték. Az ettől eltérő keresztény csoportoktól - például az áriánusoktól - és a pogány vallásoktól megvontak minden állami támogatást. A császári rendelet és a konstantinápolyi zsinat általi megerősítése nemcsak a római állampolgárokra, hanem a szövetségesként letelepült germán törzsekre is érvényes (382. II. 3.). A nyugati gótok ennek ellenére kitartanak ariánus hitük mellett, amely Isten és Krisztus egységét elutasítja, és Jézusban nem a Megváltót, hanem a példamutató embert látja. A vallási rendelettel a pogány vallásokat nem tiltják be, gyakorlásukat azonban korlátozzák.
1350. május 1.
I. (Nagy) Lajos bevonul Manfredoniába
Ennek hírére Teano és Barletta meghódol előtte
1361. május 1.
Debrecen lakossága bíróválasztási jogot kap
Debrecen területét kedvező fekvésénél fogva már a középső neolitikum óta lakták. A települést először 1235-ben említik először, de a környéken végzett régészeti feltárások valószínűsítik a 10-12. századi megtelepedést. A fokozatosan összeolvadó falvakat a Debreceni család tagjai lakták. A település az Anjou-kor elején fejlődésnek indult, köszönhetően annak, hogy Debreceni Dózsa Károly Róbert bizalmas hívének számított. Borsa Kopasz legyőzése után Debrecen a környék igazgatási központjává vált. A kezdvező kereskedelmi lehetőségeknek köszönhetően céhek alakultak ki, a lakosság száma a 1332-27-es pápai tizedjegyzék alapján 2500 főre tehető. A település a 14. század első felében kaphatott vásártartási jogot. I. Lajos 1361-ben megadta bíróválasztás jogát, majd június 14-én mezővárosi rangra emelte.
1576. május 1.
Báthory Istvánt lengyel királlyá koronázzák
Báthory Istvánt, Erdély fejedelmét 1575. december 14-én választották lengyel királlyá, koronázására Krakkóban került sor. Ettől kezdve az erdélyi fejedelemséget külön felállított kancellárián keresztül igazgatta, míg Erdélyben bátyja, Báthory Kristóf helytartóként működött. Királyként győztes hadjáratokat vezetett a terjeszkedő cári Oroszország ellen, s visszaszerezte a lengyelektől a Rettegett Iván által elhódított területeket. A törökök ellen indítandó nagyszabású hadjáratot halála megakadályozta.
1613. május 1.
I. Ahmed szultán Báthori Gábor trónfosztása, illetve Bethlen Gábor erdélyi fejedelemsége mellett dönt
1705. május 1.
II. Rákóczi Ferenc a kuruc hadsereg fegyelmének megszilárdítására kiadja a Hadi regulát
1707. május 1.
Kikiáltják Anglia és Skócia egyesülését
1821. május 1.
Meghal Francesco Benedetti olasz költő
Cortonában született 1785. október 5-én. A klasszicista dráma hagyományos antik témáit jól aktualizálta kora problémáihoz: tragédiáiban szenvedélyesen támadta az önkény és elnyomás minden formáját. A klasszicizmus nyelvi és strukturális kimértségét szétfeszítő érzelmi ereje révén az olasz romantika egyik előkészítője volt. Pistoria-ban érte a halál, műveinek gyűjteményes kiadása 1858-ban jelent meg.
1851. május 1.
Londonban megnyitják az első világkiállítást
Elsőként ad alkalmat bel- és külföldi kiállítóknak, hogy gazdasági és nemzeti érdekeiket követve bemutathassák termékeiket. A nemzetközi kiállítás első számú kezdeményezője Albert herceg, a királynő férje. A vendéglátó ország fő látványossága a Joseph Paxton által épített londoni Kristálypalota volt, melyről egy korabeli sajtótudósítás így számol be: "Az épület senkiből sem váltott ki ellenséges érzületet, és mindenkiben, aki látta, olyannyira a romantikus szépség benyomását keltette, hogy a Kristálypalotáról készült népszerű nyomatokat, nemhogy a polgári lakásokban, hanem még messzi tanyák parasztházainak falaira is kifüggesztették. A világkiállítás hatalmas sikere divatot csinált: a nagy városok versengeni kezdtek rendezésükért.
1871. május 1.
Kiadják az első magyar bélyeget
Az első bélyeg 1840 májusában az angol postareformhoz kapcsolódóan, Sir Rowland Hill találmányaként Viktória királynő arcképével, egy penny névértékkel Black penny néven került forgalomba. A sajátos, postai díjkiegyenlítést igazoló fizetőeszköz kibocsátása a mai napig postai privilégium. A Magyar Posta 1867-ben, a kiegyezés esztendejében vált önállóvá, és kapott jogot bélyegek kiadására. Mivel 1871-ig nem volt hazánkban bélyeggyártásra alkalmas nyomda, ezért a bécsi Császári és Királyi Nyomdában készültek akkoriban a magyar bélyegek. Az első Budapesten, a budai Állami Nyomdában, kőnyomatos eljárással nyomott darabokat Umrein János tervezte, és Ferenc József arcképével adták ki. Az első sorozat nyomdahibás lett, ezért meg kellett semmisíteni.
1873. május 1.
Magyar termékeket is bemutatnak a bécsi világkiállításon
1851-ben, Londonban rendezték meg az első olyan nemzetközi kiállítást (világkiállítást), amelynek célja a kor technikai és kulturális termékeinek bemutatása volt. London után 1855-ben Párizs, 1862-ben London, 1867-ben ismét Párizs adott otthont a nemzetközi kiállításoknak. 1873-ban Bécs szerezte meg a kiállítás rendezésének jogát. (1851-ben 6 millió, 1867-ben, Párizsban már majdnem 10 millió, Bécsben pedig 12,5 millió látogatója volt a világkiállításnak). A közös Monarchia előnyeit is kihasználva, Magyarország egy sor termékkel szerepelt a világbemutatón. Többek között az ekkor a modern művészeti áramlatokhoz technikájával igazodó Zsolnay-gyár termékeivel, és itt szerepelt az első magyar gőzmozdony is.
1881. május 1.
Megszületett Teilhard de Chardin jezsuita szerzetes
Marie-Joseph Pierre Teilhard de Chardin Sarcenat-ban látta meg a napvilábot. Természettudományokat tanított a kairói jezsuita kollégiumban. 1911-ben szentelték fel, 1918-ban a párizsi Institut Catholique geológiaprofesszora lett. Őslénytani expedíciókat vezetett Kínában és Közép-Ázsiában, felfigyelt az Ordsz-kultúrára, ásatott Csoukoutienben. A kínai majomember, a Sinantropus felfedezőinek egyike. Kutatott Indiában és Jáván is, útjairól Sárga tengeri utazás című könyvében számolt be. Meggyőződéses evolucionista, modern felfogása miatt eltiltották a tanítástól, teológiai és filozófiai műveit betiltották, geológiai és paleontológiai eredményei mégis ismertté váltak. Több akadémiai kitüntetést kapott, de fő műve, Az emberi jelenség csak halála után jelenhetett meg. Filozófiai rendszere megkísérelte a vallási és a természettudományos világnézet szintézisét létrehozni. Tudományos tapasztalataira támaszkodva amellett érvelt, hogy az emberiség az evolúció állandó folyamatában egy tökéletes lelkiállapot felé halad. Kiemelkedő gondolata az emberi agy komplexifikációjának jelensége, amelynek során megjelent az öntudat, majd a gondolatok közlésének világméretű hálózata. Kidolgozta a neoszféra elméletét, melynek középpontjában Jézus, a mindenség fejlődésének kulcsa működik, aki az emberiséget Isten királysága felé vezeti. New York-ban halt meg 1955. április 10-én.
1881. május 1.
Üzembe helyezik a főváros első telefonközpontját
Csak félszáz előfizetője volt, amikor 1881. május 1-jén üzembe helyezték a főváros első telefonközpontját. Néhány éve élt már a távbeszélés: páronként kötötték össze a távbeszélőket. 1879-ben, Párizsban építette Puskás Tivadar az első európai központot, itthon Ferenc testvére, az amerikai Edison Társaság munkatársa volt az építő. A központokban hallatlan ügyességű kezelőhölgyek kapcsolgatták egyenként kb. 200 előfizető vonalait. Néhány év múlva a városokat is összekapcsolták, Budapestet és Bécset 1889-ben. Ekkor mintegy kétezer előfizető volt az országban. Nagyon nagy távolságra is lehetett telefonálni, de 1000 km-en túl már csak az első világháború előestéjén, amikor sikerült az erősítést is megoldani. Ezzel a távírórendszernek legyőzhetetlen konkurenciája támadt. 1893-ban az újság és a telefon kombinációjával alakította ki Puskás Tivadar a Telefonhírmondót.
1886. május 1.
Meghal Conrad Busken Huet holland író
Vagyontalan hivatalnokcsalád tagjaként Hágában született 1826. december 28-án. 1850-ben Leidenben szerzett teológiai diplomát, de csakhamar az angol és francia romantika és korai realizmus hívéül szegődött. 1851 és 1862 között Haarlemben vallon szertartású református lelkész volt, míg le nem mondott állásáról. 1862-65-ben a liberális szellemű De Gids című folyóirat munkatársaként jelentette meg a holland kultúra provinciális elmaradottságát ostorozó, romantikusan antikapitalista irányzatú publicisztikáját és világirodalmi témájú esszéit, amelyekkel a korszerű eszméknek nyitott teret hazájában. 1868 és 1876 között önkéntes emigránsként Holland-Indonéziában, Batáviában élt. Európába visszatérve Párizsban telepedett le szabadfoglalkozású íróként. Az első `hivatását betöltő hivatásos írója` volt Hollandiának, a korszerű kritikai szemlélet megteremtője, aki végre `belülről nyitott ajtót a nagyvilágra`. Élete végén nagyszabású művelődéstörténeti összefoglalót írt Rembrandt országa (1882-84) címmel.
1890. május 1.
Először ünneplik meg május elsejét
Május 1-jét először ünnepelik, mint a munkásmozgalom szocialista ünnepnapját. A 8 órás munkaidő (1886) bevezetéséért mindenütt tüntetéseket és sztrájkokat rendeznek. Az akciók alapjául a II. Internacionálé Párizsban hozott határozata (1889. július) szolgált, amely 1889. május 1-jét a munkaidő rövidítéséért - mint a munkásmozgalom központi, szociális követeléséért - folytatott közdelem napjává nyilvánította. Az általános 8 órás munkaidőt először 1856-ban az ausztráliai Új-Dél-Wales építőmunkásai harcolták ki. Az európai országokban a 8 órás munkanapot, illetőleg a 48 órás munkahetet csak a XX. században sikerül elismertetni.
1896. május 1.
Megnyitja kapuit a Vígszínház
A Vígszínház Jókai Mór A Barangók című színművével nyílt meg. Budapest első magánszínháza az osztrák Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei szerint épült az akkori Lipót (ma Szent István) körúton. Első igazgatója Ditrói Mór, nagy érdemeket szerzett a társulat megszervezésében és művészi együttessé emelésében. A Budapest ostromakor megsérült épületbe csak 1951-ben térhetett vissza a társulata Magyar Néphadsereg Színháza néven, 1960. szeptember 8-tól ismét Vígszínház néven működik.
1901. május 1.
Megszületett Szerb Antal író
1924-ben magyar-német-angol szakos tanári diplomát szerzett a budapesti egyetemen. Hosszabb-rövidebb időt Párizsban, Londonban és Olaszországban töltött. Tanított, s 1933-tól a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnöke volt. Az 1934-ben megjelent Magyar irodalomtörténettel országos hírnevet szerzett. 1935-ben és 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. 1941-ben megírta A világirodalom története című munkáját. Ettől az időszaktól kezdve alkotói tere egyre szűkült, Magyar irodalomtörténetét betiltották, de a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új idők még közölték írásait. A fasizmus áldozata lett, Balfon halt meg 1945. január 27-én. A modern polgári esszéírás egyik legjobb magyar képviselőjeként tanulmányait filológiai felkészültség és rendkívüli elemzőkészség jellemzi. Irodalomtörténeti munkái ma is forrásértékű művek. Regényeiben (A Pendragon-legenda, az Utas és holdvilág, A királyné nyaklánca) a kalandregényt és a kultúrtörténetet ötvözte. Fanyar humorú novellái ma is olvasottak. Sokat fordított. Száz vers című antológiája görög, latin, angol, amerikai, német, francia, olasz költők verseinek eredeti szövegét és magyar fordítását tartalmazza.
1904. május 1.
Meghal Dvořak
A 62 éves korában elhunyt zeneszerző, Antonin Dvořak és Bedřich Smetana tette a cseh zenét világhírűvé. Dvořak korai szerzeményein a német romantika hatása érződött, később felhasznált cseh népzenei motívumokat is. „Szláv táncok” című műve (1878) sikert aratott egész Európában. Míg New Yorkban a Nattinal Consevatorynál dolgozott (1892-1895), amerikai spirituálékat és songokat ismert meg. Ez adott ösztönzést legismertebb, „Új világ” című szimfóniájának (1893) megkomponálásához. Hazatérése után a prágai konzervatóriumban tanított és főleg szimfonikus költeményeket és operákat írt. „Ruszalka” című operája (1900) világsikert aratott. Kamaraműveket, kantátákat, egyházi zenét („Stabat mater”) is írt.
1915. május 1.
Létrejön a Jugoszláv Bizottság Londonban
Amint kitört a háború, megélénkült a nyugaton élő délszláv és cseh emigránsok tevékenysége. Emigráns horvát, szlovén és szerb politikusok 1915. május 1-jén Londonban megalakították a Jugoszláv Bizottságot, mely az antant segítségét akarta megszerezni egy nagy délszláv állam létrehozásához. A hivatalos Szerbiával csak 1917-ben, az ún. korfui nyilatkozatban tudtak megállapodni, beletörődvén abba, hogy a Karagyorgyevics-dinasztia vezetése alatt jön létre a nagy délszláv állam. 1915. július 6-án, Husz János megégetésének 500. évfordulója alkalmából Tomás Masaryk professzor Genfben beszédet mondott, amelyben a cseh nemzet nevében nyíltan szakított a Monarchiával, és bejelentette, hogy cseh külföldi bizottságot hoznak létre, amely harcol a csehek és szlovákok független államának megteremtéséért. A bizottságot Masaryk mellett Eduard Benes és a szlovák Milan Rastislav Stefánik irányította.
1915. május 1.
A német csapatok áttörik az orosz frontot
A német csapatok áttörik az orosz frontot Gorlice-Tarnovnál, Nyugat-Galíciában. A hadszíntér északi részén meghódították Litvániát és Lettország délnyugati részét (Kurlandot). A németek már februárban, a Mazuri-tavaknál lefolyt téli csatában megsemmisítették a 10. orosz hadsereget és Kelet-Poroszország kiürítésére kényszerítették őket. Az orosz csapatok 1914 augusztusában előrenyomultak német területen. 1915 márciusában elfoglalták az osztrák csapatok által megszállva tartott Przemyśl erődjét Galíciában. Júniusban a központi hatalmak visszahódították Galíciát. A támadó- és mozgóháború ősszel állóháborúvá válik, amelynek frontja a Keleti-tengertől nyugatra, Rigától Dünaburgon és Baranovicsin keresztül Dubnoig. A keleti fronton a háború nem dőlt el, bár az orosz hadsereg legyengült a vereségtől.
1927. május 1.
Hitler megtartja első berlini beszédét
1931. május 1.
Felépült New Yorkban az Empire State Building
1945. május 1.
Öngyilkosságot követ el Joseph Goebbels, náci propaganda miniszter
1945. május 1.
Újrakezdi adását a Magyar Rádió
Délben a Budapest hét pontján elhelyezett hangszórókon és a megmaradt otthoni készülékeken keresztül felhangzott a Magyar rádió `Te vagy a legény, Tyukodi pajtás` dallamú hívójele. A rövid köszöntő után Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök beszélt, híreket mondtak, megszólaltatták a munka ünnepe kapcsán a vezető politikusokat. Megfordultak a stúdióban e napon a szovjet városparancsnokság képviselői is. Az első napi műsorban szerepelt még komolyzene, szavalat, kuruc nóták és 45 perces, orosz nyelvű műsor, valamint hírek a szovjet katonák számára.
1951. május 1.
Münchenben megkezdi adását a Szabad Európa Rádió
1957. május 1.
Nagygyűlést tartanak a Hősök terén
Mintegy 400 ezer fővárosi lakos vett részt 1957. május elsején a Hősök terén rendezett nagygyűlésen. Marosán György megnyitó szavai után Kádár János mondott beszédet. A vidéki városokban tartott gyűlésekre is emberek tízezrei vonultak fel. A rendezvények sikere a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai befolyásának erősödését bizonyította.
1960. május 1.
A Szovjetunió fölött lelőnek egy U2 amerikai kémrepülőgépet
Egy U-2 típusú amerikai repülőgépnek a Szovjetunió fölötti lelövése megrontja a szuperhatalmak közötti viszonyt. A szovjet légtér megsértése elleni tiltakozásul a szovjet küldöttség május 17-én elhagyja a Párizsban előző nap megkezdődött kelet-nyugati csúcsértekezletet. Az Egyesült Államok 33 000 m magasságban repülő U-2 típusú gépekkel 1958 óta folytat felderítést a Szovjetunió fölött. Május 1-jén a szovjeteknek első ízben sikerült az Urálban Szverdlovszk körzetében lelőni egy U-2-est. A pilóta, Gary Powers megmenekül, és szovjet fogságba kerül. 1962 februárjában Berlinben kicserélték Rudolf Abel szovjet kémmel. A repülőgép lelövése súlyos csapás volt az Egyesült Államoknak; Dwight D. Eisenhower elnök május 11-én hivatalosan megerősítette a felderítő repülések tényét. Az a kísérlete, hogy az U-2-esek további repüléseiről való hivatalos lemondással megmentse a csúcsértekezletet, nem járt eredménnyel: Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető ultimátumszerűen követelte a kémrepülések beszüntetését és az Egyesült Államok bocsánatkérését követelte. Amikor Eisenhower ezt elutasította, a négyes csúcs összeomlott. A Szovjetuniónak azt az indítványát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a lelőtt gép miatt ítélje el az Egyesült Államokat, mint agresszort, elutasítják.
1961. május 1.
Fidel Castro Kubát szocialista állammá nyilvánítja
Kubában azóta nem voltak választások.
1965. május 1.
Jóváhagyják a Dunakanyar fejlesztési tervét
A kormány 1016/1965. sz. határozatával jóváhagyta a Dunakanyar regionális tervét. A Dunakanyart elsősorban a Budapesten és környékén lakók napi kiránduló, hétvégi pihenő, üdülési és sportolási lehetőségeinek bővítésére, illetve a külföldi idegenforgalom fogadására kívánták újrarendezni. Ez utóbbi szempontból a főváros idegenforgalmi befogadóképességének kiegészítő területe is lett. Ekkor kezdődött a Duna bal partjának, Szentendrének és környékének kiépítése, majd Visegrád rekonstrukciója.
1968. május 1.
Párizsban diáktüntetés kezdődik
1991. május 1.
Meghal Charles Sutherland Elton angol biológus
A modern ökológia alapelveinek rendszerbe foglalója Liverpool-ban született 1900. március 29-én. Az oxfordi New College-ot végezte el, zoológiát tanult és iskoláinak befejezése után megkezdte az állatok tanulmányozását természetes környezetükben. 1932-ben létrehozta az e célt szolgáló intézményt, a Bureau of Animal Population-t és kiadta a Journal of Animal Ecology című folyóiratot. Első könyvét 1927-ben jelentette meg Animal Ecology címmel. Ezt még több hasonló témájú tudományos mű követte. Első expedícióit a Spitzbergákra és a Lappföldre vezette az 1920-30-as években. A második világháború után az Oxford közelében lévő Wytham Woods-ban rendszerezte és elemezte az ott élő állatok viszonyait, kapcsolatait és mintegy 4000 sajátságos tulajdonságát. 1949-56-ig a Természetvédelmi Hivatal tudományos bizottságánál szolgált. Munkásságával nemcsak odahaza, hanem külföldön is nagy elismerést szerzett. 1953-ban a Royal Society tagjává választották, de tagja volt több külföldi tudós társaságnak és tulajdonosa számos hazai és külföldi kitüntetésnek, érdemrendnek.
1993. május 1.
Merényletben meghal a Srí Lanka-i elnök
A munka nemzetközi ünnepén hal meg a Srí Lanka-i elnök, a szingaléz nemzetiségű Ranaszinghe Premadasza. Ez az India déli csücskétől keletre fekvő, kétharmad magyarországnyi sziget több ezer éves történelemre tekinthet vissza, és olyan modern rekordokra is, hogy itt iktatták hivatalába Bandaranaikét, a világ első női kormányfőjét. Ma ez már nem ritkaság, olyan patriarchális szemléletű államokban sem, mint Kanada, Anglia vagy Lengyelország. Srí Lanka 1948-ban elnyert függetlenségének történetét átszövi a szigeten lakó két népcsoport, a szingaléz és tamil ősi szembenállása, amely az 1980-as években mészárlásokhoz és az indiai hadsereg rendteremtő beavatkozásához vezet. Tamilok százezrei menekülnek Dél-Indiába, ahonnan őseik származhattak, ahogy ellenlábasaik a hátsó-indiai szigetvilágból. 1992-ben kiújulnak a "tamil tigrisek" és a Srí Lanka-i hadsereg között a harcok; a visszaköltöző tamilok közül több ezren vesztik életüket. Az elnököt teszik felelőssé a tamilok. Az elnök ellen elkövetett merénylet módja jellemző az olyan országra, ahol eleven a lélekvándorlásba vetett hit. Egy asszony robbanóanyagot kötözött kerékpárjára, és nekihajtott az elnöki autónak. Felrobbantotta saját magát, de az elnököt és még tíz személyt is. Az ország ügyeit, azóta az államfő irányítja ideiglenes jelleggel. A nő által elkövetett merénylet is jelzi, hogy mennyire halad az egyenjogúság a politikában minden szinten.
