Nem a legősibb furulya, csak egy hiéna rágta csont
2015. április 7. 12:21
Mintegy két évtizeddel ezelőtt egy szlovéniai barlangban 43 ezer éves, barlangi medve combcsontjából készült furulyákat fedeztek fel, amelyekről a legújabb tanulmányok kimutatták, hogy azok mégsem a világ legősibb hangszerei: valószínűleg egy dögevő hiéna munkájának eredménye lehettek a leleteken lévő lyukak.
Korábban
Fellángolt a vita egy 1995-ös szlovéniai felfedezéssel kapcsolatban, amely során ősi furulyákra emlékeztető tárgyakra bukkantak a régészek. A kutatók közti szócsata arról folyik, hogy valóban neandervölgyiek által készített hangszereket találtak, vagy csupán egy halom medvecsontról van szó, amit hiénák rágcsáltak meg.
A kérdés eldöntése végett Cajus Diedrich paleobiológus több tucatnyi állatcsontot vizsgált meg. A Royal Society Open Science tudományos folyóiratban megjelenő kutatása szerint nem kövek segítségével kifúrt neandervölgyi furulyákat, hanem jégkorszaki hiénák fogai által roncsolt fiatal medvék lágyabb szerkezetű csontjait találták meg két évtizeddel ezelőtt.
„A legtöbb paleoantropológus már elfogadja, hogy a Divje Babe-barlangban megtalált »furulyák« valójában egy dögevő által megrágott csontok, ám időről időre felbukkan egy-egy tanulmány, amely hangszerként utal rájuk” - mondta April Nowell, a kanadai Victoria Egyetem régésze. A leletekre még a Szlovén Nemzeti Múzeum is furulyaként hivatkozik, amelyek a neandervölgyiek idejéből valók - bár a legtöbbjük egyébként nem is olyan idős.
Ez a felfedezés azt is jelenti, hogy nem a neandervölgyiek voltak a legősibb hangszerkészítők, sőt nincs is bizonyíték arra, hogy készítettek volna valaha zeneszerszámot. A legősibb hangszerkészítők így a délnyugat-németországi aurignaci kultúra tagjai, akik keselyűcsontokból és mamutagyarokból készítettek fúvós hangszereket mintegy 40 ezer évvel ezelőtt.
Nicholas Conard, a Tübingeni Egyetem régésze elmondta, a zenélés a modern ember ősi közösségeiben az összetartozást, a társadalmi kötelékeket erősítette, aminek hatására eleink jól szervezett társadalmakat hoztak létre.
April Nowell szerint az a tény, hogy még nem találtak neandervölgyiekhez köthető zeneeszközöket, nem jelenti azt, hogy nem ismerték a dallamokat. Véleménye szerint elképzelhető, hogy tapsolással vagy testük csapdosásával „zenélhettek”, mint ahogy az is, hogy hangszereik olyan anyagokból készültek, amelyek már lebomlottak. „Ám ezekre az eszközökre, valamint a zeneismeretükre nincs bizonyíték, a mostani tanulmány pedig igen jó szolgálatot tesz, hogy végre leszámoljunk a Divje Babe-i furulya mítoszával, amely sok helyen elég kitartónak bizonyult” - tette hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap