Megszólalt az egyik legősibb hangszer

2009. június 24. 22:22 MTI

Az emberek már 35 ezer évvel ezelőtt is zenéltek, legalábbis erről tanúskodik egy németországi barlangban talált furulya, amelyet a világ egyik legrégebbi hangszerének tartanak a szakemberek.


A furulya 12 darabjára Németország déli részén, az Ach-völgyben lévő Hohle Fels barlangban, egy ovális, tányérnyi méretű területen bukkantak a Tübingeni Egyetem régészei Nicholas Conard professzorral az élen, akik felfedezésükről a Nature szerdai számában számoltak be. Itt bukkant rá a tudós néhány hónappal ezelőtt a világ legrégibbnek tartott, legalább 35 ezer éves emberszobrocskájára, a "német Vénuszra" is.

A hangszert kőszerszámokkal faragták ki egy óriási keselyű üreges szárnycsontjából. A 22 centiméter hosszú és 2,2 centiméter átmérőjű furulyán öt lyuk található, a "fúvókát" V-alakban metszették. A lelet korát 35 ezer évesre becsülik, vagyis ötezer évvel korábbi, mint az eddig fellelt furulyák. "Ez minden kétséget kizáróan a világ egyik legrégebbi ismert zeneszerszáma" - hangsúlyozta Nicholas Conard.

Ugyanezen a helyen három, elefántagyarból faragott furulya töredékeit is meglelték a régészek; ezek sokkal bonyolultabb módon készültek, mint madárcsontból alkotott társuk. Az őskori hangszerkészítőnek először ki kellett faragnia a furulyakezdeményt az elefántcsontból, majd hosszába kettévágni. Ezután kifaragta a belsejét, kiképezte a lyukakat, majd a két felét összeragasztotta.

A barlangban a leletek tanúsága szerint művészeti műhely üzemelt: az üledékben a csont faragására használt kőszerszámok sokaságára bukkantak, ahogy arra utaló jeleket is találtak, hogy mamut-, ló-, rénszarvas- és medvecsontokat munkáltak itt meg. Találtak égetett csontot, ásványokat, faszenet, vér- és állati zsiradék maradványait, ezek mind a korabeli festékek komponensei voltak, amelyeket a kőkorszak embere a barlangok dekorálására használt.

"A leletek fényében arra következtethetünk, hogy a zene jelentős szerepet játszott az augnaci kultúra népének életében, amely a kései paleolitikum kezdetén, 40 ezer és 10 ezer évvel ezelőtt virágzott" - emelte ki Nicholas Conard professzor. Mint a régész rámutatott, a kőkorszaki zene ugyan nem játszott közvetlen szerepet a modern ember evolúciós folyamatában. Ám lehet, hogy egy kis előnyhöz juttatta a Homo sapiens-t a velük Európában "társbérletben" élő neandervölgyi emberrel szemben: utóbbiak kihaltak, míg a modern ember prosperált.

"A késő paleolitikum zenéje hozzájárulhatott a közösségi kapcsolatok kialakulásához, s ezzel elősegítette a modern ember demográfiai és területi terjeszkedését a kulturálisan 'konzervatívabb' és 'elzárkózóbb' Neander-völgyi emberrel szemben" - magyarázta Nicholas Conard.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma