Nevet változtat a "zsidóölő" falu
2014. május 26. 09:28 MTI
Megváltoztatja négy évszázada viselt nevét egy Madridtól 260 kilométerre északra fekvő spanyol falu, Castrillo Matajudios, amelynek szavazásra jogosult 56 lakosa az európai parlamenti választásokkal egy napon szervezett voksoláson döntött arról, hogy megválik "zsidóölő" nevétől. Lorenzo Rodriguez polgármester szerint a faluban 29-en szavaztak a névváltoztatás mellett, 19-en ellene.
Történelmi dokumentumok szerint a település eredeti neve Castrillo Motajudios, vagyis a zsidók dombja volt. A Motajudios 1627-ben változott Matajudiosra (jelentése: ölj zsidókat!), bő egy évszázaddal az 1492-ben kiadott Alhambra-ediktum után, amely elrendelte, hogy a zsidók térjenek át a katolikus hitre, vagy hagyják el az országot. Azok közül, akik maradtak, sokan az inkvizíció kezére kerültek és máglyán égtek el.
Noha kutatók szerint Castrillo Matajudios környékén valóban öltek meg zsidókat, a falu katolikus hitre áttért zsidó lakói voltak azok, akik ezt a nevet adták a településnek. Lorenzo Rodriguez szerint a vallásuktól való elfordulást akarták így megerősíteni, hogy meggyőzzék a spanyol koronát hűségükről. Mások viszont úgy vélik, egyszerű betűhibáról van szó, amely aztán fennmaradt.
Castrillo Matajudios több turistát szeretne vonzani, a falu pedig úgy gondolta, a település zsidó múltjának hangsúlyozása segíthet ebben. Néhányukat zavarta is a furcsa név. Ma már egy zsidó sem él a faluban, Rodriguez szerint azonban sok lakosnak zsidó gyökerei vannak és a település címerében a Dávid-csillag is szerepel.
A spanyol kormány idén bocsánatot kért a zsidóktól és állampolgárságot ajánlott azok leszármazottainak, akik évszázadokkal ezelőtt kénytelenek voltak elhagyni az ibériai országot. A legtöbb szavazó, aki a névváltoztatásra voksolt, a Castrillo Motajudios nevet szeretné viszontlátni, végső döntés azonban csak júniusban várható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap