Egy monumentális festmény újjászületése - IV.
2014. február 14. 17:12
Volt egyszer egy festmény, mely most - tehetséges restaurátor-kezeknek hála - Csipkerózsika-álmából ébred. Egy monumentális festmény története következik (4. rész)
Korábban
A szimbolikus jelentőségű esemény megfestésére Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter állami megbízást adott az akkor Párizsban élő Zichy Mihálynak, a korszak egyik kiemelkedő művészének, aki azt örömmel vállalta. A történelmi hitelesség fontossága miatt Zichy hazalátogatott. Bécsben fogadta a királyné, akiről vázlatokat készített és megtekintette az általa az eseményen viselt ruhát.
Zichy beszámolt Trefortnak a Bécsben végzettekről. Leírta, hogy Ferenczy Ida közbenjárásának köszönhetően találkozott a királynéval, aki „a legnagyobb szivességgel fordult (…) azon mozdulatba a melyre képemre nézve szükségem volt, és elég időt engedett arra, hogy fejét, és termetét tanulmányozhassam.” Ugyancsak megkapta a ruhát is, amit e nevezetes alkalmon viselt, és azt részletesen le tudta rajzolni.
Budapesten a temetkezési vállalat újra felépítette Deák ravatalát az eredeti helyszínen, a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában. A mű elkészítéséhez még a nyár folyamán hozzálátott Párizsban. Számos előkészítő tanulmányt, szénrajzot, pasztell- és olajvázlatot készített. Bár a magyar állam felkérésének örült, a téma kevéssé lelkesítette. A munka során dilemmája is akadt a jelenet képi megfogalmazásával.
„A motívum - írja anyjának Zichy 1876. október 17-én - nem oly kellemes, nem festői, sőt igen nehéz, mert igen kellemetlen a természetfölöttit, allegorikust a valósággal egyesítem anélkül, hogy nevetségessé ne váljunk. Ezen képnél, hol a királyné divatos ruhában a koporsónál zokogó Hungária és a csillagkoszorút tartó Géniusszal ellentétben áll, könnyen groteszk hatást kelthetünk.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap