2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egy monumentális festmény újjászületése - II.

2014. február 12. 17:45

Volt egyszer egy festmény, mely most - tehetséges restaurátor-kezeknek hála - Csipkerózsika-álmából ébred. Egy monumentális festmény története következik (2. rész)

Deák Ferenc államférfi, a „haza bölcse”, akinek jelentős szerepe volt 1867-ben az Ausztria és Magyarország közötti történelmi kiegyezés létrejöttében, 1876. január 28-án elhunyt. Holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. Három nappal a temetés előtt Erzsébet királyé is megjelent Deák ravatalánál, és a nemzet nagy halottjának szívére helyezte fehér kaméliákból kötött örökzöld koszorúját, majd letérdelt és percekig megrendülten imádkozott. Az esemény másnapján Festetics Mária, a királyné bizalmasa, udvarhölgye is részletesen ír róla naplójában, mely talán a leghitelesebb tudósítás.

„Én lehettem az, aki Ő Felségét kísérhettem és segítségére lehettem abban, hogy Deák Ferenc koporsójára koszorúját elhelyezze! – Jan. 31-én du. 4 órakor érkezett Ő Felsége a királyné – Nopcsa és az én kíséretemben az Akadémiára, ahol Deák Ferencet felravatalozták. A nehéz fekete függönyt Tisza Kálmán és Bánó húzták félre. Itt feküdt ő a gyertyák fényében, ez a kedves öreg ember!  Sápadt arca még halálában is hatalmas nagyszerűséggel emelkedett ki a fekete környezetből, magán hordva a nyugalom és a béke megrázó kifejezését. A császárné talpig feketében, mint gyász géniusza – aki megható volt a maga kedvességével és bájával -, nem tudta a pompás, nehéz koszorút megemelni. Megragadtam hát, valóban reszkető kézzel, míg ő lassan lépdelt a lépcsőn felfelé! Veleszületett szerénységével és alázatával a halál hatalma előtt halkan azt mondta: „talán csak ide tégyük a felső lépcsőre.” – „Óh nem – Felséged – ezt a koszorút – már csak egy hely illet.” Ekkor az én segítségemmel a nehéz koszorút – gyengéden a koporsóra helyeztük. Ezután fordult meghatott arccal a halott felé és a könnyek végiggördültek arcán. Meghajtotta fejét és a földre akart térdelni. Ekkor valaki imazsámolyt tolt eléje, és Ő hosszú percekig elmerült imájában. majd felemelkedett és mélyen megrendülve, szinte suhanva távozott!” (Buda 1876. február 1. Egy udvarhölgy naplójából. 97.)

(A történet folytatása holnap következik.)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár